Joe Biden amerikai elnök a szeptember 11-i terrortámadás huszadik évfordulójáig ki akarta vonni az amerikai csapatokat Afganisztánból, ezzel lezárva egy csaknem húsz éve zajló háborút. Arra viszont nem számított, hogy még mielőtt az utolsó amerikai katona elhagyná Afganisztánt, az országot máris ugyanazok fogják uralni, akik ellen az amerikaiak húsz éve bevonultak. A tálibok az egész világot meglepő gyorsasággal foglalták el a nyáron Afganisztán nagyobb városait, augusztus közepén pedig bevonultak Kabulba, miután az afgán elnök elmenekült.
Az amerikai és NATO csapatok az időközben dollármilliárdokból kiépített és kiképzett afgán hadsereggel együtt húsz évig harcolt a tálibok ellen, a harcokban 2325 amerikai katona, 66 ezer afgán katona és rendőr, valamint 47 ezer civil vesztett életét. Az áldozatok ellenére viszont, látszólag egyik pillanatról a másikra minden visszaálljon ugyanoda, ahol 20 évvel ezelőtt volt.
A 444 podcastjának mai adásában Király Andrással, a 444 külpolitikai újságírójával beszéljük át, hogy miért is vonult be közel 20 éve Afganisztánba az amerikai hadsereg, hogyan élhette túl ezt a két évtizedes konfliktust a talibán, és mi vezetett aztán az afgán kormány és hadsereg teljes és villámgyors összeomlásához.
A témában ajánlom Király András legutóbbi, az afgán helyzetről szóló cikkét és a helyzetet még a tálib hatalomátvétel előtt elemző írását. Az afgán háborúról számtalan érdekes riport és dokumentumfilm készült, én ezek közül kifejezetten érdekesnek találtam a Vice 2013-as dokumentumfilmjét, amely elég érzékletesen bemutatja, milyen rosszul alakult a helyzet már akkor, miközben az amerikai vezetés arról beszélt, hogy éppen megnyerik a háborút.
A 444 podcastjait meghallgathatod a Spotifyon, A Google Podcast és az Apple Podcast, és az Amazon Audible nevű szolgáltatásnak podcastoldalán is.
Ha magyarázatot keresünk a húszéves afganisztáni háború kudarcára, akkor érdemes úgy vizsgálnunk, ahogy az amerikai politikai és katonai vezetés folyamatában tekintett rá: egy olyan katonai akcióként, aminek a kezdete után egy, legfeljebb két évvel hátra lehet hagyni az országot.
Húsz év háború után Afganisztán problémáját akár ennyire is le lehet egyszerűsíteni. Amerikai szempontból az előbbi lehetőség kecsegtetően hangzik, Európának azonban számolnia kell a következményekkel, például a menekültáradattal is.
Ünnepi különszám, kínai bejglireceptmelléklettel! Korrupt sportvezetők karácsonya. Mága és a taó. A Brunello Cuccinelli szennyes titkai. Kézilabda az Antarktiszon. Életveszély a körúti biciklisávban. A magyar állam szétesése az Orczy park vécéjében.
Turistaosztály és prankolgatás. A marokkói futball és a felcsúti modell. Aján Tamás for minden! Winkler Róbert hajápolási praktikái. Uj Péter arcszőrzete. Az autós újságírás Szörényi–Bródyja. Férgek rágják a magyarok hajóját. Magellánét is. Büszkén emeljük magasra a hamis zászlót!
Mi van, ha nincs bejgli? Hogyan ne legyünk idegbetegek szenteste? Miért nem tudunk normálisan kommunikálni? Ünnep előtti gyorstalpaló.
Mohamedek között, Keith Richards és Yves Saint Laurent nyomában. Igazság és hitelesség a belső sávban. Nyelvtudomány és esztétikai terror. Pápázás. Tusfürdőmaffia a siralomházban.
A 444 gondozásában megjelent A kínai konyha kultúrtörténete könyvbemutatóján Vida Kata gasztroblogger beszélgetett Keve Márton kreatív séffel és Bede Mártonnal, a 444 újságírójával, többek közt arról, hogyan változott Budapesten a kínai gasztronómiai felhozatal, és mik a legizgalmasabb helyek most. Beszéltünk a legfontosabb hozzávalókról, hogy mit kell vásárolni egy alaprecepthez, és főleg miért érdemes kínait enni.