Utólag könnyű okosnak lenni, tartja a mondás, de Afganisztán esetében ez nem feltétlenül igaz. Robert Kagan, az amerikai neokonzervativizmus atyaúristene ennél találóbban fogalmazott a Washington Postban megjelent esszéjében, amikor azt fejtegette, hogy míg "a történelmet előre fele éljük meg a rohanó események káoszában, ítélkezni visszafele szoktunk, önelégülten élve a tudással, hogy mi történt; mit sem törődve azzal, hogy mi történhetett volna".
Akkor kezdjük el a visszatekintést a jelenből indulva. Mi értelme volt ennek az egésznek? A végeredmény felől nézve nem sok. Csaknem pontosan húsz évvel az amerikai hadsereg afganisztáni műveleteinek kezdete után Afganisztán újra a tálibok uralma alatt áll. A több milliárd dollárból kiképzett és felfegyverzett, több százezres kormányerők szétszéledtek, gyakran harc nélkül feladva állásaikat. Az ország választott elnöke elmenekült, a helyi hadurak egy része alkut kötött a tálibokkal. Az amerikai hadsereg utolsó tagja is elhagyta az országot, ahogy az amerikai diplomaták is. Az elmúlt húsz év nemzetközi jelenlétére a hátrahagyott hadfelszerelés utal csak. Arra pedig, hogy volt két évtized, amiben a nőknek nem kellett egész testüket tetőtől talpig elfedő burkába burkolózniuk, a kabuli szépségszalonok plakátjain gondosan lemázolt női arcképek emlékeztetnek.
Az idő nem megállt, hanem visszaugrott húsz évet. Ugorjunk vissza mi is.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?Hét magyar halt meg Afganisztánban, ahol 18 évig volt jelen a Magyar Honvédség. Baglán több ezer magyar katona otthona volt, ahol iskolákat építettek, a mindennapok részei voltak. A magyar szerepvállalás története.
A nőket már eltüntették a képernyőről, a lapok öncenzúrát gyakorolva mellőznek minden cikket, amiben vélemény vagy bírálat lenne. És már azok is elmenekültek, akik az újságírók elleni jogsértéseket tartják számon.
Az amerikaiak elvben négy hónapon belül elhagyják az országot, ahol húsz év kevés volt ahhoz, hogy létrehozzanak egy működőképes államot. Ennek a legnagyobb vesztesei a legelnyomottabb kisebbségek, a nők és a síita hazarák lesznek.
Húsz év háború után Afganisztán problémáját akár ennyire is le lehet egyszerűsíteni. Amerikai szempontból az előbbi lehetőség kecsegtetően hangzik, Európának azonban számolnia kell a következményekkel, például a menekültáradattal is.