„Dermesztő pillanat, akárhányszor hallja az ember, még ma is dermesztő” - köszönt be Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli interjúján a Kossuth Rádióban. A kormányfő percekig beszélt a őszödi beszédről, mivel az éppen 15 éve, 2006. szeptember 17-én került nyilvánosságra. Apokaliptikus képet festett Gyurcsány Ferenc kormányzásáról, és azt mondta, „ijesztő, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, becsapta az embereket, hazugsággal került kormányra, csődbe vitte az országot, még ma is a baloldal vezetője”.

Itt értelemszerűen Gyurcsány Ferencre gondolt, aki a Fidesz kommunikációja szerint ma is az ellenzék legfőbb vezetője, bár nem miniszterelnök-jelölt, közben pedig Soros György bábja is, ahogy az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek, de Gyurcsány a legfőbb báb, egyfajta bábfőnök.

Orbán szerint az ő munkájának középpontjában nem az őszödi beszéd áll, hanem az emberek, és a kormánya azon dolgozik, hogy az őszödi beszéd gazdaságpolitikai következményeit megváltoztassák. Ilyen következményként említette, hogy Gyurcsányék „az emberek ellenében kormányoztak, megverették őket, elvették a családtámogatási rendszert”, emelték a rezsit, elvették a 13. havi nyugdíjat és a lakástámogatási rendszert. Orbánék ezeket szeretnék mind visszaadni, és több elemét már sikerült is, jövőre talán a 13. havi nyugdíjat is sikerülni fog, és ha ez megvan, akkor „mondhatjuk, hogy teljesen magunk mögött hagytuk” a Gyurcsány-korszakot.

Ezután, bár a brüsszeli újjáépítési támogatásokról kérdezték, Orbán hosszas fejtegetésbe kezdett a nemzeti konzultációk fontosságáról. Szerinte a konzultációk lényege, hogy a választások között is megkérdezhessék az embereket a fontos kérdésekről, 2011-ben például az alkotmánnyal kapcsolatban is indítottak konzultációt, amit több mint 1 millió ember küldött vissza. „Ezért is áll biztos lábakon az alkotmány” - mondta a miniszterelnök, holott saját szavai szerint a magyarok alig több mint egytizede érezte úgy, hogy egyáltalán megéri részt venni azon a konzultáción.

„Nehéz évtized előtt állunk, migrációk és járványok korát fogjuk élni. Az embereknek jó, ha van módjuk kifejezni, mik azok a biztos pontok, amikhez ragaszkodnak” folytatta a legutóbbi nemzeti konzultáció dicséretével, szerinte ugyanis ezzel lehet „egyetértési pontokat” létrehozni, hogy a magyar politikusok, köztük ő maga, ne csak feltételezzék a brüsszeli tárgyalásokon, mi jár a magyar emberek fejében, hanem tudják is.

A koronavírus okozta gazdasági válságról azt mondta, Varga Mihály pénzügyminiszterrel egyeztetve úgy döntöttek, „gyorsítópályán jövünk ki” a recesszióból, 5,5 százalék fölé akarják emelni a gazdasági növekedést kormányzati intézkedésekkel, és ez valószínűleg sikerülni is fog. „Akkor szép évünk lesz 2022-ben.”

Orbán a Magyar gazdaságról azt mondta, itt pénz nem lehet máshonnan, csak munkából, nyersanyagaink, energiaforrásaink és ásványkincseink ugyanis a trianoni döntés óta nem igazán vannak. Szerinte az EU is elsősorban azért fontos Magyarországnak, mert piacot biztosít a munkával előállított termékeinknek, és ez az, ami miatt Orbán semmiképp nem lépne ki az EU-ból, még ha az épp „recseg-ropog” is.

Az Európai Unió azonban Orbán szerint azért tartja vissza a Magyarországnak szánt újjáépítési pénzeket, mert „nem akarjuk beengedni az LMBTQ-aktivistákat az iskolákba.”

„De ha nem jön brüsszeli hitel, akkor kimegyünk a nemzetközi piacra” - mondta a miniszterelnök, majd be is jelentette, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter

az utóbbi napokban „minden idők legkedvezőbb hitelét hozta be” az országnak.

Erről sajnos többet nem beszélt, így nem derült ki, milyen módon, kitől és mennyi pénzhez jut az ország.

A koronavírusra térve elmondta, nem tervezik a kötelező maszkhasználat visszavezetését, de aki maszkozna, azt nem akarja lebeszélni, maszkozzon nyugodtan. Orbánék szerint viszont az egyetlen igazán hatásos, hosszútávú védekezés a vírus ellen az oltás, ezért biztatott mindenkit a vakcina beadatására.

Azt mondta, 4. hullám mindenképp lesz, ezért az év végéig meghosszabbítják a vészhelyzetet és a rendkívüli jogrendet.

Arról, hogy miért nem veszik fel többen az oltást, azt mondta, a magyar olyan nép, amelyik adót is csak az utolsó pillanatban fizet, nem csinál semmit, amíg nincs baj, de ha beüt a baj, akkor viszont kapkod. „Ez a magyar embereknek egy karakterjegye”. Orbán biztat mindenkit arra, hogy kerekedjen felül ezen a halogatáson.

A pápával folytatott beszélgetéséről azt mondta, vitás kérdésekről, mint például a migrációról nem beszéltek, de a családok kérdésében sokkal mélyebben egyetértettek, mint Orbán hitte volna. A pápa szerint Európa jövője szempontjából a legfontosabb küzdelem az, ami a család fogalmának relativizálása ellen zajlik, ugyanis a pápa is egyetértett Orbánnal abban, hogy a család egy apából, egy anyából és gyerekből vagy gyerekekből áll. A miniszterelnök szerint pedig a pápa is érzékeli, hogy ezt „Brüsszelben relativizálni akarják.”