„Már nem érdekli őket. Csak hagyják, hogy mindenki megölje magát” – panaszkodott a Reutersnek egy minneapolisi férfi, akinek (nem tudni, miért) rálőttek a házára, és a lövedék eltörte a 19 éves fia egyik csontját.

A hírügynökség abból az amerikai városból írt riportot, ahol tavaly május 25-én egy Derek Chauvin nevű fehér rendőrtiszt letartóztatás közben 9 percen át térdelt egy George Floyd nevű fekete férfi nyakán, aki hiába szólt, hogy nem kap levegőt, eszméletét vesztette, és meghalt.

Az esetről készült felvétel bejárta a világot, tömegtüntetések indultak a rendőri erőszak és a rasszizmus ellen, és többször is zavargások törtek ki. Chauvin az emberölésért idén nyáron 22,5 év börtönt kapott, három bűnrészességgel vádolt társa még a tárgyalásra vár.

A tragédia óta eltelt több mint egy évben Minneapolisban drámaian megváltozott a helyzet. Az Egyesült Államokban sehol sem volt annyira hangsúlyos téma a rendőrség megreformálása, mint ebben a városban. Hivatalnokok serege igyekszik átalakíttatni, összezsugorítani vagy akár megszüntetni a helyi rendőrséget, egyelőre sikertelenül.

A Reuters vizsgálata szerint időközben a minneapolisi rendőrök egyet hátraléptek, és gyakorlatilag visszafogták a bűnüldözést egy olyan városban, ahol a gyilkosságok száma évtizedek óta nem látott szintre nőtt. Azt találták, hogy Floyd halála után szinte egyből leálltak a közúti ellenőrzéssel, kevesebb gyanús alakhoz mentek oda, és kevesebb ittas, bedrogozott vagy verekedő gyanúsítottal szemben intézkedtek.

A városban sokan – köztük rendőrök is – úgy látják, hogy a rendőrök kevésbé mernek fellépni a kényes esetekben, nehogy egy újabb, hasonló botrány kereszttüzébe kerüljenek. Scott Gerlicher, Minneapolis volt rendőrparancsnoka, aki idén vonult nyugdíjba, azt mondta, „senki sem hibáztathatja a rendőröket azért, mert kevésbé agresszívak”.

A Reuters több mint 2,2 millió rendőri intézkedést elemezve arra jutott, hogy a 2020. május 25. utáni évben 76 százalékkal csökkent azok száma, akikhez azért mentek oda a rendőrök az utcán, mert gyanúsnak találták őket, és 85 százalékkal kevesebb autót állítottak meg közlekedési szabálysértések miatt. És mivel kevesebb embert állítottak meg, kevesebb illegálisan tartott fegyvert találtak és foglaltak le.

Nincs elég rendőr

Egy visszavonult rendőr a Reutersnek azt mondta, a felettesek nem adták parancsba a visszavonulást, de nem is tettek semmit, hogy megakadályozzák azt.

A polgármester, Jacob Frey azt mondta, a jelenség mögött főleg az áll, hogy súlyos rendőrhiány alakult ki, mivel az egyenruhások közel negyede (200 ember) nyugdíjba vonult vagy kilépett Floyd halála után. Egy bíró júliusban elrendelte, hogy a város vegyen fel több rendőrt, de a tisztviselők azt mondták, ez nehéz lesz, mert alig tudnak újoncokat bevonzani.

Emiatt több nyomozást le kellett állítani, csak hogy legyen elég rendőr, aki a segélyhívásokra tud reagálni, de ez a mutató is romlik: a rendőröknek áprilisban a 911-es segélyhívásokra 40 százalékkal tovább tartott reagálniuk, mint egy évvel korábban. John Elder, a rendőrség szóvivője azt mondta, a kisebb létszám miatt „hívásról hívásra szaladgáltunk, és semmi másra nem volt időnk”, de további kérdésekre nem válaszolt.

De annál is nagyobb a baj

Még ekkora rendőrhiány sem indokolja, hogy ennyire visszaessen az intézkedési kedv: már tavaly júliusban – Floyd halála után 1-2 hónappal – 70 százalékkal kevesebb rendőri ellenőrzés folyt, mint egy évvel korábban, és napokkal a botrány után sok éve nem látott szintre süllyedt a rendőri aktivitás. Ugyan ez nem meglepő, amikor éppen utcai zavargások vannak, de azok elmúltával sem állt helyre az élet.

A Floyd halála előtti hónapban a rendőrség 90 kábítószeres letartóztatást hajtott végre, egy évvel később 28-at. A fegyvertörvények megsértésével vádoltak száma kevesebb mint a felére csökkent, miközben a legsúlyosabb környékeken a lövöldözések száma megduplázódott, és 20 éve nem látott mértékben szaporodtak el a gyilkosságok.A rendőrök passzivitása és a növekvő bűnözés között nem mindig van egyenes összefüggés: az emberölések aránya az USA-ban tavaly nyár óta nő, és nemcsak azokban a városokban, ahol a rendőrség visszavonulóban van, hanem ott is, ahol a járőrözés változatlan maradt. (A Reuters vizsgálatai hat másik nagyobb városból négynél – például Cincinnatiben és Sacramentóban – is azt mutatták, hogy a Floyd halála utáni hetekben visszavett a rendőrség, de a legtöbb helyen azóta visszaállt a régi rend.)

A Reutersnek viszont több bűnügyi szakértő is azt mondta, a kevésbé aktív rendőrség határozottan befolyásolhatja a közösség biztonságának csökkenését. Ha például több az ellenőrzés, kockázatosabb illegálisan fegyvert viselni, illetve ha kevésbé vannak jelen a rendőrök, a lakosság is kevésbé fogja őket hívni a bajban, ha azt gondolják, úgysem reagálnak. Több minneapolisi ezért az ismerőseivel saját maga járőrözik a környékükön.

Faji előítéletek és új rendfenntartó szerv

Egy, az amerikai Igazságügyi Minisztérium által finanszírozott felmérés szerint a főleg elszegényedett őslakosok által lakott Little Earth városrészben bizalmatlanság van a lakók és a járőrök között. 2019-ben 401 megkérdezett kb. 40 százaléka mondta azt, hogy nem bízik a rendőrségben. (Ezen a területen ölték meg George Floydot is.)

Néhány kritikus szerint előrelépés, hogy kevésbé agresszívak a rendőrök, és kevesebb embert vegzálnak fegyvert vagy drogot keresve. Azok viszont, akiket az egyre fokozódó fegyveres erőszak érint, jobban félnek, amióta csökkent a rendőri jelenlét.

Az Igazságügyi Minisztérium éppen széleskörű vizsgálatot folytat, hogy kiderüljön, a minneapolisi rendőrök éveken át túlzott erőt alkalmaztak-e, diszkriminálták-e a kisebbségeket és megfelelően fegyelmezték-e a szabálytalanságokat. Idén szavazás is lesz a város alapokmány-módosításáról, amivel a város rendőrségét egy új közbiztonsági erőre cserélnék, hogy „átfogó közegészségügyi megközelítést” alkalmazzon.