Ha beüt a válság, újra szükségünk lehet majd a pásztorok tudására
2020 szeptember 30., 09:18
Az őslakos nyelvek kihalásával sok növény gyógyhatásáról szóló tudás is elveszhet
A Zürichi Egyetem kutatói vizsgálták meg az Amazonas-medencében, Új-Guinea szigetén, illetve Észak-Amerikában, hogy a növények gyógyító hatásával kapcsolatos tudást mennyire veszélyezteti az, hogy az őslakosok nyelve sokszor veszélyben van, és a kihalás fenyegeti. És azt találták, hogy nagy a baj: a vizsgált gyógynövények 75 százaléka olyan, hogy a használatával kapcsolatos információk csak egyetlen egy, sokszor veszélyeztetett nyelven ismerhetőek meg.
A kutatás során csak az Amazonas-medence északnyugati részén 645 növényfaj gyógyászati használatát vizsgálták, a régióban beszélt 37 nyelven keresztül, és azt találták, hogy az évezredek-századok során felhalmozott tudás 91 százaléka pusztán egyetlen nyelven érhető el. Azaz ha ez a nyelv kihalna, odalenne a növény gyógyászati hasznosításával kapcsolatos ismeret is.
„Minden egyes alkalommal, amikor egy nyelv eltűnik, egy beszédhang is eltűnik, az értelemteremtés módja is eltűnik, a természettel való interakció módja is eltűnik, egy mód, amivel növényeket és állatokat lehet meghatározni” – mondta erről a Mongabay-nek Jordi Bascompte, a Zürichi Egyetem kutatója.
Egy korábbi kutatás szerint a világ több mint 7000 nyelvének 42 százaléka veszélyeztetett. Különösen veszélyeztetettek az őslakos nyelvek, melyek száma eleve meredeken fogyatkozott az európai gyarmatosítás korszakát követő évszázadokban.
Most megjelent kutatásukban Bascompte és kollégái arra hívják fel a figyelmet, hogy e nyelvek elvesztésével fontos ősi tudások is végleg odalehetnek. Akár olyan tudások is, melyek leendő gyógyszerek kifejlesztésénél lehetnének használhatóak, hiszen számos ma használt és gyári körülmények között előállított gyógyszerünk hatóanyaga is gyógynövényekből származik.
A kutatás során a három már említett régióban összesen 3597 növényfaj 12495 gyógyászati alkalmazását elemezték, illetve vetették össze a régiókban fennmaradt 236 őslakos nyelvvel. E munka során derült ki számukra, hogy a gyógyászati ismeretek 75 százaléka csupán egyetlen nyelven érhető el. Ráadásul kiderült az is, hogy a legegyedibb, sajátságosabb tudások sokszor a leginkább veszélyeztetett nyelveken maradtak fenn.
A svájci egyetem kutatói szerint nagy szerepe lehet e tudások megőrzésében az őslakos iskoláknak, melyek például Brazíliában is működnek, és melyekben tudatosan dolgoznak azon, hogy megőrizzék és továbbadják ezeket a nyelveket.
Az ősi tudás megőrzésének fontosságát az elmúlt évtizedben a világ számos pontján elkezdték felismerni, Magyarországon az Ökológiai kutatóközpont Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoportja foglalkozik hasonló kérdésekkel. A csoportot vezető Molnár Zsolttal korábban interjút is készítettünk, ezt itt lehet elolvasni.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.