Erről beszélt szerdán Genfben Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója és Ahmed al-Mandhari, a WHO kelet-mediterráni igazgatója, akik Kabulban tettek látogatást. Egyaránt hangsúlyozták, hogy sürgős intézkedések híján az országot küszöbön álló humanitárius katasztrófa fenyegeti.

A WHO szerint amiatt, hogy a támogatások folyósítását leállították a radikális iszlamista tálibok augusztusi afganisztáni hatalomátvételét követően, több ezer egészségügyi létesítménynek nem maradt pénze arra, hogy eszközöket szerezzen be vagy kifizesse alkalmazottait. Az Egészségügyi Világszervezet szerint számos ilyen intézmény volt kénytelen korlátozni az egészségügyi ellátást, vagy leállítani azt, az elé a nehéz döntés elé állítva az egészségügyi ellátást végzőket, hogy kinek az életét mentsék meg, és kit legyenek kénytelenek hagyni meghalni.

A koronavírus-fertőzötteket ellátó 37 központ közül kilencet be kellett zárni, és csökkent a tesztelési kapacitás, valamint a koronavírus elleni oltási kapacitás is. A beszámoló szerint 1,8 millió adag, sürgős felhasználásra szoruló, koronavírus elleni védőoltás van az országban, miközben veszélyben van a fertőző gyermekbénulás elleni oltási kampány, és növekszik a kanyaróval fertőzöttek száma is. A WHO azonban jelezte: kész partnereivel együtt házról házra járni az országban a fertőző gyermekbénulás, a kanyaró és a koronavírus elleni védőoltás beadása érdekében.
A beszámoló szerint mivel kevesebb női ápoló megy munkába, a női páciensek is egyre inkább távol maradnak a klinikáktól, mindazonáltal a WHO - mint azt maga a szervezet közölte - továbbra is befektet a női ápolók képzésébe.

A WHO 170 tonna orvosi felszerelést juttatott el Afganisztánba a tálib hatalomátvétel óta. A segítségnyújtás folytatásához a szervezetnek mintegy 38 millió dollárra van szüksége a következő négy hónapban.

Martin Griffiths, az ENSZ-főtitkárnak a humanitárius ügyekben és a rendkívüli segélyek koordinálásában illetékes helyettese egy szerdai közleményben tudatta: 45 millió dollárt tesz hozzáférhetővé, hogy segítsen megakadályozni az afgán egészségügyi rendszer összeomlását. A beszámoló szerint az alap a WHO-n és az ENSZ Gyermekalapján (UNICEF) keresztül jut el, amelyek segítenek abban, hogy az egészségügyi intézmények - köztük a koronavírus-fertőzötteket kezelő kórházak - az év végéig folytathassák működésüket.

Az ENSZ szerint - a katasztrofális egészségügyi helyzeten kívül - legalább 11 millió ember szorul sürgős humanitárius segítségnyújtásra Afganisztánban. A nemzetközi közösség több mint 1,2 milliárd dollárt ajánlott fel szeptember közepén az adományozó konferencián, amelyet António Guterres ENSZ-főtitkár kezdeményezett azért, hogy a tagországok növeljék az Afganisztánnak nyújtandó humanitárius segély mértékét.

Afganisztán az elmúlt bő 20 évben erősen függött a nemzetközi segélyektől, amelyek költségvetésének meghatározó részét tették ki. A csökkenő támogatás nyomán a munkanélküliségi ráta növekszik, a szegénység mértéke az egekben, és az, hogy a tálib ügyvivő kormány látszólag képtelen enyhíteni a gazdasági válságon, csak súlyosbítja a humanitárius helyzetet. (MTI, dpa)