Megszavazták a berliniek, hogy vegyenek el több százezer lakást a nagy ingatlancégektől

szeptember 27., hétfő 16:28
65

A német parlamenti választásokkal egy időben népszavazást is tartottak Berlinben, ami arról szólt: közösségi tulajdonba vegyék-e a nagy ingatlancégek lakásállományát. A résztvevők 56 százaléka igennel szavazott, ráadásul egy másik kritériumot is sikerült teljesíteni azzal, hogy a teljes választókorú népesség több mint negyede támogatta a kezdeményezést.

Fotó: ODD ANDERSEN/AFP

A kampány szervezői elsősorban azokat a cégeket akarják meggyengíteni, amelyek háromezernél több lakást birtokolnak a városban. Ilyen a Deutsche Wohnen, aminek 113 ezer lakása van, vagy a Vonovia, ami éppen most próbálja felvásárolni a Deutsche Wohnent. Ha sikerülne, a Reuters szerint több mint 80 milliárd euró értékű ingatlanvagyon lenne a kezében. Egy svéd cég, a Heimstaden pedig épp a szavazás estéjén jelentette be, hogy 14 ezer lakást vásárolt Berlinben.

Az elképzelés szerint legalább 240 ezer lakást sajátítanának ki, és az érintett cégek a piaci árnál jóval alacsonyabb kompenzációt kapnának.

Az eredmény azonban semmire sem kötelezi a törvényhozókat, és könnyen lehet, hogy nem is lesz semmi az egészből.A hétvégi választások alapján valószínűleg a szociáldemokrata-zöld-baloldali koalíció marad Berlin élén. A baloldali Linke egyetért a népszavazás kezdeményezőivel, a Zöldek álláspontja pedig nem teljesen egyértelmű a kérdésben, írja a Deutsche Welle. A szociáldemokraták viszont, az ellenzékhez hasonlóan, nem támogatják az ötletet.

Franziska Giffey Fotó: BRITTA PEDERSEN/dpa Picture-Alliance via AFP

A város új polgármestere, a szociáldemokrata Franziska Giffey azt mondta: a kisajátítás vörös vonal számára, amit nem szabad átlépni. A kezdeményezés támogatói szerint a közösségi tulajdonba vétel segítene mérsékelni a lakhatási válságot, Giffey viszont azzal érvelt, hogy ettől még egyetlen új lakás sem épülne, és nem válna megfizethetőbbé a lakhatás Berlinben.

Ha el is fogadnának egy ilyen törvényt, biztosan megtámadnák a bíróságon, és hosszas jogi huzavonára kellene számítani. Ez történt a lakbérplafonnal is, amit idén áprilisban, öt év után megsemmisített az Alkotmánybíróság. Könnyen lehet, hogy a kisajátítás is hasonló sorsra jutna.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt