Az előválasztáson összesen 633 811 ember szavazott, és ez nagyon sok. A választás előtt a szervezésben résztvevő civilek és a pártok politikusai is arra számítottak, hogy a 300 ezres részvétel már jó lesz, a 400 ezres pedig nagyon jó.

A választáson csak olyanok vehettek részt, akiknek állandó magyarországi lakcímük van. A legutóbbi országos választáson, 2019 őszén a létszámuk 7 908 702 fő volt.

Ez azt jelenti, hogy a jogosultak 8 százaléka szavazott az előválasztáson, ami rendkívül magas arány.

Ha csak az ellenzéki elköteleződésű szavazók számát nézzük, akkor a 2018-as parlamenti választásból tudunk kiindulni. Akkoriban összesen 2 656 269 ember szavazott a mostani előválasztást szervező hat párt valamelyikének a listájára (ebbe nem számoltuk bele az állandó magyarországi lakcímmel nem rendelkezők szavazatait, mert ők nem vehettek részt az előválasztáson). Ez azt jelenti, hogy az akkori ellenzéki tábor 23,8 százalékának megfelelő ember vett részt az előválasztáson. Közel a negyede.

A 2019-es EP-választáson összesen 3 470 566 ember szavazott - az előválasztáson résztvevők ennek a 18 százalékát adják ki. A mostani előválasztást szervező hat párt listái összesen 1 426 826 szavazatot kaptak akkor. Vagyis a 2019 tavaszi ellenzéki tömb 44,4 százalékának felelt meg a részvétel az előválasztáson.

Amerikában és Franciaországban hasonlóak az arányok

Az Egyesült Államokban a 2020-as demokrata előválasztáson összesen 19 millióan vettek részt - ez az összes választójoggal rendelkező amerikai 7,9 százaléka. Az első magyar előválasztáson 8 százalék vett részt.

Európában Franciaországban tartottak az utóbbi időben még komolyabb előválasztásokat. 2016-ban például így választottak elnök-jelöltet a republikánusok, ott a választójoggal bíró franciák 9 százaléka szavazott. Azon az előválasztáson a szavazóknak fejenként 2 eurót kellett fizetniük, hogy hozzájáruljanak a szervezés költségeihez.