Fekete-Győr András, a Momentum miniszterelnök-jelöltje nem érzi úgy, hogy le kellene mondania azután, hogy az előválasztás első fordulójában a párt jelöltjeinek teljesítményét alulmúlva, a szavazatok 3,4 százalékával az utolsó helyen végzett a miniszterelnök-jelöltek versenyében. A pártelnök erről egy péntek reggeli sajtóeseményen beszélt, amit Hajnal Miklós elnökségi taggal és kampányfőnökkel, valamint Bedő Dáviddal, a párt önkormányzati képviselőjével és az Országos Előválasztási Bizottságba delegált tagjával együtt tartott.

Fekete-Győr kettéválasztotta az előválasztáson nyújtott teljesítményét pártelnöki és miniszterelnök-jelölti teljesítményre. Szerinte előbbiben közepes teljesítményt nyújtott a párttal együtt, mert 54 jelöltjükből tizenöten tudtak nyerni, öten kifejezetten esélyes körzetben. Azt mondta, a 10 győzelem gyenge, a 20 kifejezetten jó teljesítmény lett volna, a 15 pedig pont a kettő között van. Fontos kérdésnek nevezte, hogy momentumos jelöltek nyertek három olyan fontos billegő körzetben is, amelyek elnyerése kardinális a 2022-es kormányváltáshoz.

Az egyéni győzelmeikkel együtt úgy számolnak, hogy az ellenzéki lista kialakulása alapján a 22-es választáson összesen 15-20 embert tudnak majd bejuttatni a parlamentbe, amivel közepes nagyságú frakciót tudnának felállítani.

Különösen büszke volt arra, hogy a párt jelöltjei több olyan inkumbens ellenzéki képviselőt is legyőztek az előválasztáson, akik az ellenzék előző generációjához tartoznak, mint például Tóth Csabát vagy Molnár Gyulát, szerinte ugyanis ez azt bizonyítja, hogy a Momentum elkezdte az ellenzék megújítását. Ebben fontosnak ítélték, hogy Zuglóban elindították Hadházy Ákost és kiálltak mellette, ezzel pedig végül az összes ellenzéki pártot arra kényszerítették, hogy kihátráljanak az szocialista Tóth Csaba mögül.

Arról, hogy a hozzájuk képest mérhetetlen támogatottsággal rendelkező Párbeszéd és a náluk kisebb támogatottságú szocialisták nagyjából annyi biztosan ellenzéki körzetet szereztek meg, amennyit ők, Hajnal Miklós azt mondta, ők a nulláról indultak néhány éve, fokozatosan építkeznek, és fokozatosan dolgozzák le a beágyazottságbeli hátrányukat a régi pártokkal szemben, és az is szép eredmény, hogy mostanra sikerült nemcsak támogatottságban felülmúlni őket, de pozíciók tekintetében is egy szintre kerülni velük.

A miniszterelnök-jelölti teljesítményét azonban Fekete-Győr nagyon negatívan ítélte meg, azt mondta, győzelemre ugyan nem számítottak, de korábban voltak még olyan reményeik is, hogy esetleg be tud jutni majd a második fordulóba. Szerinte az emberek a tapasztalatra és a kormányzóképességre vagy legalább ennek látszatára szavaztak, ezért szavazott szét a párt tábora Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter között, de ezt a pártelnök érthetőnek nevezte.

A pártelnök elmondta, a Momentum mindenképp párton belüli miniszterelnök-jelöltet akart, és őt kérték fel, ő pedig elfogadta. A kampány indulásakor szó volt arról is, hogy esetleg Donáth Anna európai parlamenti képviselőt indítják, ő azonban nem fogadta el a lehetőséget, azt mondta, ki akarja tölteni képviselői megbízatását az Európai Parlamentben.

Mentségéül hozta fel, hogy más jelöltekkel szemben alatta nem volt városházi vagy európai parlamenti pozíció, ezt a pódiumot nekik kellett volna megácsolniuk a kampányban, de ez nem sikerült.

A miniszterelnök-jelölti vitákon ugyan jól teljesített a belső elemzéseik szerint, de ez már nem számított, az emberek addigra már elhatározták, kire szavaznak majd.

Lemondást mindennek ellenére nem tervez, azt mondta,

fel fog állni ebből a személyes kudarcból, a lemondás a pedig a gyávák útja, akik cserben hagyják a saját közösségüket.

Szerinte az előválasztás legfontosabb célja az volt, hogy minél több körzetben nyerjenek, a miniszterelnök-jelölti kampány mindig is másodlagos volt, éppen ezért az eredmény nem indokolja a távozását a pártelnöki posztról. Ugyanakkor a párt majd kiértékeli a szereplését, és a tagságnak van lehetősége lemondania őt, ha találnak a helyére egy másik jelöltet.

A Momentum soron következő tisztújítása egyébként az országgyűlési választások után, 2022 júniusában lesz, e jelenlegi elnökséget pedig 2020-ban választották két évre azzal, hogy vezessék a parlamentbe a Momentumot és vegyenek részt a kormányváltásban. Így ilyen szempontból az elnökség eredményét csak a tavaszi választás után lehet majd megítélni. A pártelnök arra a kérdésre nem adott konkrét választ, elképzelhető-e, hogy már a tisztújítás előtt bejelenti, hogy 22-ben nem indul újra az elnökségért, hiszen az ő teljesítményét is a 2022-es eredmények fényében kell értékelni.

Úgy gondolja, pártelnökként jó alkukat kötött, és megfelelő támogatást nyújtott a jelölteknek ahhoz, hogy megszerezzék egyéni győzelmeiket.

Fekete-Győr, Hajnal és Bedő arról sem mondtak konkrétumot, hogy kiállnak-e majd nyíltan a második fordulóba jutott három miniszterelnök-jelölt valamelyike mellett, de afelől nem hagytak kétséget, hogy a DK-s Dobrev Klárát kevésbé gondolják képesnek Orbán és a Fidesz legyőzésére, mint Márki-Zay Pétert vagy Karácsony Gergelyt, akik közül mindkettővel fognak majd tárgyalni, de egyelőre párton belül sem állapodtak meg még abban, milyen feltételeket szabjanak a támogatásért cserébe. Szerintük Márki-Zay amúgy is kizsarolhat sok olyan feltételt Karácsonyból egy esetleges visszalépésért, amik a Momentumnak is fontosak, és azt mondták, ha Karácsony és Márki-Zay ki tudnak egyezni, akkor szerintük nem kell számolni Dobrev Klára győzelmével.

Fekete-Győr szerint egyébként a második fordulóba jutó miniszterelnök-jelölteknek, amúgy sem az ő 3,4 százalékos szavazatarányára van égetően nagy szükségük, hiszen a Momentum támogatói többségükben már az első fordulóban sem a párthűségnek megfelelően választottak miniszterelnök-jelöltet, az aktivistahálózatuk és a logójuk azonban segíthet esetleg annak a jelöltnek, aki mögé beállnak, már ha beállnak valaki mögé.