Megjelent a Magyarország madáratlasza című könyv, ami 800 oldalon mutatja be 420 vadon előforduló hazai madárfaj elterjedését, állománynagyságát, természetvédelmi helyzetét.

1,5 millió karakter, 1700 térkép és grafikon, 150 fotó

A könyv 1,5 millió karakternyi szöveggel, 1700 térképpel és grafikonnal, 150 fotóval jelent meg az Agrárminisztérium és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) közös kiadásában, több száz madárfelmérő és kutató 10 évnyi munkája eredményeként.

Azt írják, a könyv elkészítéséhez több mint 1600 felmérő, többségében az MME önkénteseinek kb. 100 ezer órányi munkával összegyűjtött adatait elemezték számítógéppel. 64 szerző, 15 lektor és 6 szerkesztő dolgozott a könyv összeállításán, amit 61 fotós képei illusztrálnak.

A nehezebben felmérhető madárfajok feltérképezését nagyban segítette, hogy az Agrárminisztérium KEHOP-pályázatán 30 szakember 635 mintaterület felmérését végezte el.

Nem kapható

Magyarország madáratlasza most kereskedelmi forgalomban nem kapható, az egyesületnél sem vásárolható meg. A nyomtatott példányokat a felmérők, szerzők és a szakmai közönség között terjesztik a kiadók, de a könyv teljes anyaga, kiegészítve az összefoglaló táblázatokat tartalmazó elektronikus mellékletekkel és a modellezési háttéranyagokkal elérhető a madaratlasz.mme.hu címen.

Fejlődik a madártani adatgyűjtés

Az egy évtizede elkezdett munka során olyan fejlesztések történtek, amik a hazai madártani adatgyűjtés kereteit is hosszú távra meghatározzák, és magán az atlaszon is túlmutatnak – közölték a készítők.

Elindult a Madáratlasz Program (MAP), ami egy elektronikus, interneten elérhető adatbázis formájában a madártani adatok folyamatosan frissülő, térképekkel illusztrált gyűjtőportáljává alakult (map.mme.hu). Az így összegyűlt 30 millió adatrekord elemzésekor az MME szakemberei egészen új eszközöket használtak Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem egyetemi tanárának vezetésével. A nemzetközi tapasztalatoknak köszönhetően sokváltozós módszerekkel, újszerű térképi megjelenítéssel, több száz térképen mutatja be az atlasz azt, hogy hol és milyen számban fordulnak elő az egyes fajok.

Az 1999 óta futó Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) program most már két évtizeden átnyúló adatbázisa számos faj esetében lehetővé tette az állományváltozás részletes bemutatását, elemzését és az állománysűrűségi térképek elkészítését. (MTI)