Oroszország és Kína a nemzetbiztonságára nézve komoly veszélynek tekinti az Egyesült Államok és szövetségeseinek katonai biológiai tevékenységét – közölte közös nyilatkozatában az orosz és a kínai külügyminiszter.

A dokumentumban a két miniszter azt írta, hogy az USA területén kívül működő több mint 200 amerikai laboratórium „titkos és átláthatatlan” tevékenysége „komoly aggodalmakat és kérdéseket vet fel” a nemzetközi közösségben a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény (BTWC) betartásával kapcsolatban. Hasonló gyanúról írt a két miniszter az USA és szövetségesei területén végzett katonabiológiai tevékenységgel kapcsolatban is.

Azt írták: „Tekintettel arra, hogy az USA és szövetségesei nem szolgáltatnak az efféle katonabiológiai tevékenységről érdemi információkat, amik eloszlathatnák a nemzetközi közösség félelmeit, az Oroszországi Föderáció és Kína felszólítja az USA-t és szövetségeseit: nyíltan, átláthatóan és felelősségteljesen járjanak el, a megfelelő módon beszámolva a külföldön és saját területükön folytatott katonabiológiai tevékenységükről, és támogatva a BTWC jogilag kötelező erejű jegyzőkönyvéről szóló tárgyalások újrafelvételét, ami hatékony mechanizmussal rendelkezik, ezzel szavatolva a BTWC betartását.”

A két miniszter Oroszország és Kína nevében azt írta, hogy a BTWC-t a nemzetközi béke és biztonság egyik pillérének tekinti, és megerősítette az egyezmény tekintélyének és hatékonyságának fenntartása iránti eltökéltségét.

1971 óta tiltják

Az ENSZ-közgyűlés 26. ülésszaka 1971. december 18-án hagyta jóvá a biológiai (bakteriológiai) fegyverek és toxinok fejlesztésének, gyártásának és felhalmozásának tilalmáról és a meglévő készletek megsemmisítéséről szóló egyezményt.

Ez a nyolc cikkből álló dokumentum volt az első olyan többoldalú leszerelési egyezmény, ami teljesen betiltotta a fegyverek egy egész kategóriáját. Alapjául a vegyi fegyverek betiltásáról szóló, 1925-ben Genfben elfogadott jegyzőkönyv szolgált, ami viszont nem terjedt ki a kutatás, fejlesztés, gyártás és felhalmozás korlátozására, ráadásul ezeknek a fegyvereknek az alkalmazását is megengedte megtorlásként, ha az ellenség hasonló fegyverrel támad.

A dokumentumot 1972. április 10-én egyszerre írták alá Washingtonban, Londonban és Moszkvában az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió képviselői. Az egyezmény 1975. március 26-án lépett hatályba, amikorra 22 állam (köztük Magyarország) letétbe helyezte a ratifikációs okmányokat. A konvenciót a világ 196 országából 183 írta alá vagy csatlakozott hozzá, további négy állam aláírta, de még nem ratifikálta, és 10 állam, köztük Izrael, még nem írta alá.

Nincs jó ellenőrző mechanizmus

A BTWC hibájának róják fel, hogy semmilyen hivatalos, egyértelmű és jól működő ellenőrző mechanizmust nem léptetett életbe az előírások betartásának vizsgálatára. Az egyezmény megenged bizonyos kutatásokat, ha azok békés célúak, azaz a baktériumok, vírusok, mérgek elleni védekezést szolgálják, de erre hivatkozva akár a biológiai fegyverek előállítására is alkalmas laboratóriumok ellenőrzése is megakadályozható.

Az úgynevezett felülvizsgálati konferenciákon a szerződés megerősítésének, kiterjesztésének és egy ellenőrzési rendszer létrehozásának lehetőségeit vizsgálták meg. De olyan kérdésekben nem tudtak megegyezni, hogy milyen eljárással kövessék nyomon a megállapodás betartását, hol húzzák meg a határvonalat betartása és be nem tartása között, és hogyan akadályozzák meg tiltott mérgek, felszerelések vagy technológiák egyik országból a másikba jutását. (MTI)