35 évre magánkézbe adnák a magyarországi gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetését
2021 június 14., 12:43
Csak becslései vannak arról a kormánynak, hogy megéri-e 35 évre magánkézbe kiszervezni a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetését
Június közepén jelent meg a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) arról, hogy a kormány 35 évre (!) magánkézbe adná a magyar autópályák és autóutak üzemeltetését és fejlesztését. Az állam cserébe pedig rendelkezésre állási díjat fizetne a kiválasztott cégnek. Hatalmas üzletről van szó, a G7 egy korábbi számítása szerint mai áron a szerződés értéke a 3000 milliárd forintot is megközelítheti, egy pénteki tárgyalási napon azonban kiderült, hogy a kormánynak ennek ellenére nincsenek valós számításai, melyek megalapozhatnák ezt a döntést.
A Szabad Európa beszámolója szerint a tárgyaláson kiderült, hogy az állami szerv csak előzetes számításokkal rendelkezik, melyeket ők maguk is csak becslésnek tekintenek. Mivel az EU-s szabályok értelmében ha öt évnél hosszabb koncesszióba terveznek valamit kiszervezni, akkor számításokkal kell tudni alátámasztani, hogy ez meg fog térülni az állam számára. Ezekből a számításokból kéne kiderüljön, hogy megéri-e az államnak az egész üzlet, és hogy mennyit kereshetne ezen a kiválasztott piaci szereplő.
Ezeket a számításokat az NKI nem volt hajlandó kiadni, ezért a Transparency International Magyarország beperelte a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó hivatalt.
A Szabad Európa beszámolója alapján a Fővárosi Törvényszék tárgyalásán kiderült az is, hogy az NKI még nem is biztos abban, hogy 35 évre kötnének koncessziós szerződést, ugyanis fenntartanák maguknak a jogot, hogy az ajánlatok függvényében változtasson a hirdetményben rögzített harmincöt éves időtartamon.
Az NKI jogi képviselője emellett elmondta azt is, hogy az eredeti számításuk nem tekinthető véglegesnek, és csak akkor lesz az, meghozták a döntést és megkötötték a szerződést. Az NKI szerint csak olyan előzetes számítások léteznek jelenleg, melyek becslésnek tekinthetőek, hiszen a koncesszió időtartama még nem végleges, és a nyertes ajánlat szerinti beruházások megtérülési időtartama még nem ismert.
Emiatt minden számításuk döntés-előkészítő dokumentumnak számít, azokat pedig nem minden esetben kell nyilvánosságra hozniuk, hiszen ez befolyásolhatná az ajánlattevőket.
A Szabad Európa idézi a Transparency International jogi érvelését is, mely szerint már a kiírás pillanatában lezárt számítással kellett volna rendelkezzen az NKI, hiszen e kalkuláció alapján döntheti el a kormány, hogy megéri-e 35 évre szerződni egy vállalattal.
A Fővárosi Törvényszék ítéletében amúgy arra jutott, hogy az NKI nem titkolhatja tovább az adatokat, ki kell adnia a döntést megalapozó számításokat a jogvédő szervezetnek.
A cikk kitér arra is, hogy a koncessziós pályázatot több jel alapján eleve kapkodva írta ki a kormány: például az NKI-nak még honlapja se volt, a kiírásban szereplő link a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalra vezetett. Ráadásul a június 14-én megjelent felhívásra július 5-ig lehetett pályázatot benyújtani, vagyis bő három hét alatt kellett dönteni egy 35 éves, gigantikus léptékű üzletről.
A felhívásra végül három cég jelentkezett: a Themis Magántőkealap, az osztrák Strabag és a lábatlani Dömper Kft. A Themis mellett amúgy Mészáros Lőrinc érdekeltségei sejlenek fel.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.