Csak becslései vannak arról a kormánynak, hogy megéri-e 35 évre magánkézbe kiszervezni a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetését

2021 október 8., péntek 14:44
9

Június közepén jelent meg a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) arról, hogy a kormány 35 évre (!) magánkézbe adná a magyar autópályák és autóutak üzemeltetését és fejlesztését. Az állam cserébe pedig rendelkezésre állási díjat fizetne a kiválasztott cégnek. Hatalmas üzletről van szó, a G7 egy korábbi számítása szerint mai áron a szerződés értéke a 3000 milliárd forintot is megközelítheti, egy pénteki tárgyalási napon azonban kiderült, hogy a kormánynak ennek ellenére nincsenek valós számításai, melyek megalapozhatnák ezt a döntést.

Nyitrai Zsolt, a kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, a térség fideszes országgyűlési képviselője (k), Benkő Tibor honvédelmi miniszter (j8), Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára (j7), Juhász Roland, a Miniszterelnöki Kormányiroda állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkára (j6), Nagy Róbert Attila, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. vezérigazgatója (j5), Zsiga György, a Colas Hungária Zrt. elnök-vezérigazgatója (j4), Tóth Sándor, a Colas Út Zrt. vezérigazgatója (j3), Sipos Zsolt, a He-Do Kft. ügyvezetője (j2), Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója (b11), Pajtók Gábor, Heves megyei kormánymegbízott (b10), Juhász Attila Simon, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke (b9), Mirkóczki Ádám (Egységben a Városért Egyesület), Eger polgármestere (b8), Habis László (Fidesz-KDNP) Eger volt polgármestere (b7), Nagy Csaba (Fidesz-KDNP), Füzesabony polgármestere (b6), Sári László (Fidesz-KDNP), Kerecsend polgármestere (b5), Vámosi László (Fidesz-KDNP), Andornaktálya volt polgármestere (b4), Orosz József, Nagytálya polgármestere (b3) és Hanuszik Csaba (Együtt Maklárért Egyesület), Maklár polgármestere (b2) átvágja a nemzeti színű szalagot az Egert az M3-as autópályával összekötő M25-ös gyorsforgalmi út átadóünnepségén Maklár közelében 2020. július 20-án. Illusztráció: Komka Péter/MTI/MTVA

A Szabad Európa beszámolója szerint a tárgyaláson kiderült, hogy az állami szerv csak előzetes számításokkal rendelkezik, melyeket ők maguk is csak becslésnek tekintenek. Mivel az EU-s szabályok értelmében ha öt évnél hosszabb koncesszióba terveznek valamit kiszervezni, akkor számításokkal kell tudni alátámasztani, hogy ez meg fog térülni az állam számára. Ezekből a számításokból kéne kiderüljön, hogy megéri-e az államnak az egész üzlet, és hogy mennyit kereshetne ezen a kiválasztott piaci szereplő.

Ezeket a számításokat az NKI nem volt hajlandó kiadni, ezért a Transparency International Magyarország beperelte a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó hivatalt.

A Szabad Európa beszámolója alapján a Fővárosi Törvényszék tárgyalásán kiderült az is, hogy az NKI még nem is biztos abban, hogy 35 évre kötnének koncessziós szerződést, ugyanis fenntartanák maguknak a jogot, hogy az ajánlatok függvényében változtasson a hirdetményben rögzített harmincöt éves időtartamon.

Az NKI jogi képviselője emellett elmondta azt is, hogy az eredeti számításuk nem tekinthető véglegesnek, és csak akkor lesz az, meghozták a döntést és megkötötték a szerződést. Az NKI szerint csak olyan előzetes számítások léteznek jelenleg, melyek becslésnek tekinthetőek, hiszen a koncesszió időtartama még nem végleges, és a nyertes ajánlat szerinti beruházások megtérülési időtartama még nem ismert.

Emiatt minden számításuk döntés-előkészítő dokumentumnak számít, azokat pedig nem minden esetben kell nyilvánosságra hozniuk, hiszen ez befolyásolhatná az ajánlattevőket.

A Szabad Európa idézi a Transparency International jogi érvelését is, mely szerint már a kiírás pillanatában lezárt számítással kellett volna rendelkezzen az NKI, hiszen e kalkuláció alapján döntheti el a kormány, hogy megéri-e 35 évre szerződni egy vállalattal.

A Fővárosi Törvényszék ítéletében amúgy arra jutott, hogy az NKI nem titkolhatja tovább az adatokat, ki kell adnia a döntést megalapozó számításokat a jogvédő szervezetnek.

A cikk kitér arra is, hogy a koncessziós pályázatot több jel alapján eleve kapkodva írta ki a kormány: például az NKI-nak még honlapja se volt, a kiírásban szereplő link a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalra vezetett. Ráadásul a június 14-én megjelent felhívásra július 5-ig lehetett pályázatot benyújtani, vagyis bő három hét alatt kellett dönteni egy 35 éves, gigantikus léptékű üzletről.

A felhívásra végül három cég jelentkezett: a Themis Magántőkealap, az osztrák Strabag és a lábatlani Dömper Kft. A Themis mellett amúgy Mészáros Lőrinc érdekeltségei sejlenek fel.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt