Kéksajt és sör nyomai is felbukkantak alpesi sóbányászok 2700 éves székletében

TUDOMÁNY
2021 október 14., 04:44
comments 3

Szerdán jelent meg az a tanulmány a Current Biology című szaklapban, melyben a kutatók azt állítják, hogy 2700 éves székletmintákat megvizsgálva kiderült, egy osztrák sóbánya munkásai sört és kéksajtot fogyasztottak a munka mellé.

photo_camera Fotó: ANWORA/AFP

A bánya az Alpokban, Hallstattnál működött, és a kutatást vezető mikrobiológus, Frank Maixner elmondása szerint őt meglepte, hogy a több mint kétezer évvel ezelőtt működő bányában már képesek voltak tudatosan fermentálni. A most feltárt eredmények lehetnek egyben a legrégebbi bizonyítékai a sajtérlelésnek Európában, tették még hozzá a kutatók az AFP beszámolója szerint.

És ugyan az alkoholfogyasztással kapcsolatban bőven maradtak fel már korábbi írásos és tárgyi emlékeink, a sóbányászok széklete az első mikrobiológiai igazolását adja annak, hogy ittak már sört akkoriban a kontinensen.

A bécsi Természettudományi Múzeum kutatója, Kerstin Kowarik arról beszélt az AFP-nek, hogy világossá vált számukra, hogy az ókori kulináris gyakorlatok nemcsak kifinomultak voltak, de hogy az összetettebb élelmiszer-feldolgozási technikákat, például a fermentálás is nagyobb szerepet kapott ebben az időszakban.

Hallstatt ma az Unesco világörökségi listáján szerepel, több mint 3000 éven át zajlott itt sókitermelés. Az ott dolgozó bányászok a semmi közepén, mindenkitől elzárva kellett dolgozzanak. A bányában ettek, aludtak, és ott is kellett megoldaniuk minden testi szükségletüket. És annak köszönhetően, hogy a bányában viszonylag stabil, 8 Celsius-fokos a hőmérséklet, illetve a magas sótartalom miatt, de a székleteik viszonylag jó állapotban megmaradtak.

Kéksajt és sör nyomai is felbukkantak alpesi sóbányászok 2700 éves székletében
photo_camera Fotó: ANWORA/AFP

A kutatók összesen négy mintát elemeztek: az egyik a bronzkorból, kettő a vaskorból, míg egy a 18. századból származott. Az egyik minta 2700 éves volt, és találtak benne két gombát, a Penicillium roqueforti és a Saccharomyces cerevisiae, melyeket ma élelmiszerkészítéshez használnak. És minden jel arra utal, hogy a bányászok tudatosan fermentáltak, olyan mikroorganizmusok segítségével, melyeket ma is erre a célra használnak.

A kutatók elemezték a bányászok étrendjét is, így derült ki, hogy nagyrészt magvakat, némi gyümölcsöt fogyasztottak, míg a bab és némi hús jelentette a fehérjeforrást. Maixner szerint amúgy ez egy kiegyensúlyozott, megfelelően összeállított étrend volt.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.