Bár ma már influenszerektől kezdve önjelölt zsenikig akárki mondhatja magára, hogy polihisztor, Filippo Sorcinellit mégis ezzel a szóval lehet a legpontosabban jellemezni. A 46 éves olasz művész annyira sokoldalú, hogy egy-két mondatban lehetetlen felsorolni, mi mindennel foglalkozik.

Hazájában leginkább arról ismert, hogy ünnepi miseruhákat tervez és készít a pápának, illetve egyházi elöljáróknak. Orgonaművészként is jelentős. Emellett niche parfümöket is kreál a saját neve alatt, ezzel a különleges luxusparfümök világában szerzett magának rajongókat. Mindezeken túl fest, fotózik, szobrászkodik, installációkat készít, zenei fesztiválokat és kiállításokat szervez. Műhelyében ékszereket, illetve kisszériás, a szezonális öltözködésen túlmutató, már-már haute couture ruhakollekciókat is készít.

Nem tudja elképzelni, hogy elválassza egymástól a különböző művészeti ágakat, számára mindegyik összefügg és táplálja egymást. Interjúiban gyakran hangsúlyozza is, hogy mindig szinesztéziára törekszik: „Az illatokról szeretek a zenén keresztül beszélni, a zenéről a festésen keresztül, a költészetről a ruhákon keresztül. Ilyen vagyok.” Úgy gondolja viszont, hogy mindenkinek egyszerre dolgozik össze mind az öt érzékszerve, még ha ezt nem is tudatosítjuk magunkban.

Sorcinelli egész élete a művészetről szól, annak él, számára nincs magánélet és munka. Mindenben a kíváncsiság vezérli, a szépség és az igazság keresése. „Mindent magamba akarok szívni, ami körülöttünk van” - mondja.

Budapestre azért érkezett szeptember végén, hogy a 7scents parfümériában bemutassa legújabb illatát, a Reliqviát, és orgonakoncertet adjon a Szent István- bazilikában, melyet az alkalomra az új parfümmel illatosítottak.

Az erről készült videónkat és a vele készített interjúnkat itt láthatják:

Zene

Sorcinelli Mondolfóban, egy szerény faluban, egyszerű családban nevelkedett. (Egyébként néhány éve vissza is költözött.) Az anyja takarító volt a helyi templomban, bejárt vele a sekrestyébe, ahol a miseruhák voltak, és gyakran megfordult a karzaton is, ahol az orgona volt. Már akkor megszerette a templom hangulatát, a tömjénillatot és az orgona zenéjét.

Korán elkezdett játszani a hangszeren, tizenhárom évesen már Fano katedrálisában volt orgonista.