Meg a fiatalokról. Karácsony Gergely lelkes volt, Dobrev szelídségre intett, Márki-Zay meg belengette, mire számítson a jelenlegi hatalom az ellenzék győzelme esetén. A beszédekről itt találja összefoglaló cikkünket.
Nem Márki-Zaytól, hanem az USA-tól és Európától tart Orbán Viktor - írja Magyari Péter. Elemzése szerint Orbán Viktor október 23-ai beszédében olyan támadásra akarta felkészíteni közönségét, ami még nem következett be. Egyik fő célja az volt, hogy ha ez a támadás bekövetkezik, akkor a választói tudják, hogy nem a kritika tartalmára kell figyelniük, hanem tekintsék harcba hívó üzenetnek, ha kiderülne róla vagy környezetéről valami kínos. Bővebben itt.
Még eléneklik közösen a himnuszt.
A hatpárti összefogás valamennyi jelöltje összeállt egy közös képre a színpadon. Mosolygás, integetés van.
A következő hat hónapban minden magyar emberre szükség van - hangsúlyozta Márki-Zay. Hat hónap kemény munkával bebizonyíthatjuk, hogy mi is hősök vagyunk.
Minden postaládába el kell juttatni az igazságot, használjunk plakátokat - biztatott az ellenzék miniszterelnök-jelöltje. Azt örömmel látja, hogy már sokakon kint van a kék szalag, a mozgalom jelképe. A fiatalokat arra kérte, győzzék meg a Fidesz-szavazó rokonaikat, hogy az ellenzéki összefogásra szavazzanak. Mivel nincsenek olyan anyagi lehetőségeik, gépezetük, mint a Fidesznek, az aktivistákra számít a legjobban.
„Szükségünk van önökre, rátok” - mondta. 22 ezer szavazatszámlálóra lenne szükség, arra kér mindenkit, aki teheti, jelentkezzen.
Az előválasztás sikernek nevezte. Beszélt a 106 győztes jelöltről, civilekről és pártokról, és leginkább az összefogás fontosságáról. Emlékezetett rá, hogy Hódmezővásárhelyen mit vittek véghez, mint mondta, nincs nyerhetetlen körzet.
Egy kérdés maradt: Fidesz vagy nem Fidesz? - ismételte meg a kérdést, amit már győzelme után is feltett. Csak felfelé van, zárta végül beszédét, és kihívta miniszterelnökjelölt-jelölt társait a színpadra, hogy fogják meg egymás kezét.
Márki-Zay Péter megemlítette, hogy végül Nagy Imre is a felkelők mellé állt, és ma is az a fő üzenet, hogy azt nézzük, ki áll velünk szemben, ne azt, hogy ki áll mellettünk.
2018-at felidézve arról beszélt, nem volt összefogás, lett is újabb Fidesz kétharmad. Ezt nem engedhetjük meg még egyszer, azt sem, hogy többségük legyen a választáson. Most megmutathatjuk, hogy mi vagyunk a többség - mondta.
Egy gigászi küzdelem ez, egy új alkotmányról, hatalomtól független igazságszolgáltasról, az európai ügyészségről. Olyan országban akarunk élni, ahol sajtószabadság van. Egy olyan országban, ahol digitális oktatás van, ahol az önkormányzatok szabadok, ahol a lakosok akarata fejeződik ki - fejtegette Márki-Zay.
Új választójogi törvényről beszélt, és arról, olyan országot szeretnének, ahol mindenki betekinthet az ügynökaktákba. Említette, hogy amint lehet, bevezetik az eurót, és az európai szövetségeseink és a NATO iránti lojalitás lesz a külügy új iránya.
Ki fogjuk adni Gruevszkit és a többi Fidesz által betelepített bűnöző migránst. De a kerítés azért marad - mondta.
Beszélt arról is, hogy hasztalan kínai vakcinával oltották be a magyar időseket, a lélegeztetőgép-vásárlásokról, és arról, hogy emiatt elszámoltatás lesz. És Magyarország végre szeretetország lesz - mondta. Ahol sem származás, sem bőrszín nem számít, és ahol mindenki szabadon vállalhatja szexuális orientációját. De legyünk óvatosak - mondta. Nemcsak mi küzdünk a szabadságunkért. Fel kell készülni a lejáratókampányokra a következő hónapokban, például a gyurcsányozásra.
Szerinte a Fideszbe belépni most olyan, mint 1989-ben belépni a Munkásőrségbe.
Boldog születésnapot Magyarország, és boldog karácsonyt és remélhetőleg boldog húsvétot is - kezdte beszédét Márki-Zay Péter, az előválasztás nyertes miniszterelnök-jelöltje.
Hogy mi történt 1956. október 23-án? Sok ember unt meg sok dolgot - mondta. Például a koncepciós pereket, az agitációt, a lehallgatást, a megfigyelést, hogy mindig egy kiválasztott csoportot kellett utálni. Ebből lett nekünk is elegünk most.
Márki-Zay szerint a fiatalok elkezdtek beszélgetni, vitatkozni, tüntetni, majd csatlakozott hozzájuk az értelmiség és a gyári munkások. Létrejött az egység. Ha visszanézünk, hogy ezek a fiatalok voltak a kicsik, azok a kicsik, akik mi vagyunk, a hatalom és pénz nélküliek. A kicsik forradalma volt, akik elzavarták a nagy gyereket, aki elvette az uzsonnájukat. Akikhez csatlakoztak a nagyok.
Ti is bármilyen ellenséget le tudtok győzni - bátorította hallgatóságát Márki-Zay. Szerinte az összefogás a lényeg, amikor az orosz tankok ellen küzdöttek, nem azt nézték, hogy a másik melyik párthoz tartozik, milyen ideológiát képviselnek. Október 23-án teljes nemzeti összefogás volt - mondta.
Ünnepelni, emlékezni és felkészülni jöttünk - kezdte Budapest főpolgármestere, aki Márki-Zay Péter javára lépett vissza az előválasztáson.
Fel kell készülnünk a szelíd forradalmunkra - mondta Karácsony. Felidézte 1956. október 23-át, a köztársasági eszme születésnapját. Mind közös hazánkként akarunk tekinteni Magyarországra, közösen kell felelősséget vállalnunk egymásért - mondta. Megkérdőjelezni azt, hogy valaki a nemzet része-e, nem helyes, és aki így tesz, az nem méltó a hatalomra. Nem kérünk abból, hogy politikusok megmondják nekünk, hogyan legyünk magyarok, hogyan kell rendesen viselkednünk - folytatta. 1956 letépte a nemzeti trikolorról a hazug politikai jelképét.
Harminc évvel ezelőtt hittünk abban a köztársaságban, amiért talán nem küzdöttünk eleget. Jött egy gonosz, cinikus politikai kalandor, aki felszámolta a köztársaságot, hogy még több pénzt és hatalmat szerezzen - mondta. De a mai nap is születésnap. Akik ott vannak akár csak lélekben is, mind részt vesznek a negyedik köztársaság születésében. Magyarországot újra közös hazánkká fogja tenni - kiáltotta.
Nekünk most sok szempontból könnyebb a dolgunk, mint hatvan évvel ezelőtt, mert a mostani zsarnokságot nem támogatják külföldi tankok. De ezt a zsarnokságot, a bálványt, amit le kell dönteni, „mi hoztuk létre magunknak” saját kishitűségünkből, szorongásainkból. Itt az ideje, hogy büszke, reményteli magyarok legyünk - mondta. „Jó magyarnak lenni nem azt jelenti, hogy gyűlölünk másokat”.
Amikor összefogást hirdetünk, akkor nemcsak politikáról van szó. Minden azért teszünk, hogy a szétszakított, szétlopott hazát felszabadítsuk és újraegyesítsük. Ezt a negyedik köztársaságot, ezt az új közös hazát közösen kell felépítenünk hazaszeretetből, áldozatvállalással és rengeteg munkával - mondta Karácsony.
Saját áldozatvállalásáról azt mondta, köszöni mindenkinek a szavazatát, akik őt támogatták, és köszöni, hogy megértették, elfogadták, még ha nehéz szívvel is, hogy ő a közös jó érdekében visszalépett.
Bár ez a szelíd forradalom, ami ránk vár, közös feladat lesz, mondta. Olyan vezető kell, aki a szeretetet hozza el a gyűlölet helyett. És ez az ember szerinte Márki-Zay Péter.
A szónokok arról beszéltek, a tömeg a Kodály köröndig áll. Helyszínen lévő kollégánk, Haszán Zoltán a Kodály körönd és az Andrássy-Rippl-Rónai sarkáról küldött képet. Ő úgy becsli, úgy 5-6 ezren lehetnek az eseményen. Azt mondja, a legnagyobb taps mindig akkor hangzik fel, amikor valamelyik szónok az összefogás fontosságát hangsúlyozza. (Korábban azt írtuk, 3-4 ezren, ezt felülvizsgálta.)
Sokféleképpen gondolkodnak a történelem eseményeiről, sőt, még arról is, hogy mi volt négy évvel ezelőtt. De ennél fontosabb, hogy a jelenről és a jövőről beszéljenek: kaptak egy esélyt, talán a demokratikus európai magyar köztársaság utolsó esélyét.
Október 23-a feladata idén emlékeztetni mindannyijukat, hogy nehogy elszúrják: jövőre esélyük van elűzni Orbán Viktor rendszerét. Ehhez a politikusoknak is bizonyítani kell nap mint nap: irtózatosan sok munka, türelem és megértés kell az ellenzéki politikusok részéről
„Jövő tavasszal vagy mindannyian győzni fogunk, vagy mindannyian együtt fogunk elbukni. Ez a felelősségünk mindannyiunknak.” – mondja Dobrev, aki szerint a legerősebb ellenzéki pártként a DK-ban pontosan értik ezt a felelősséget.
A DK miniszterelnök-jelöltje, aki a második fordulóban maradt alul Márki-Zay Péterrel szemben, Göncz Árpád mondatával kezdte beszédét az összellenzéki rendezvényen: hogy '56 mindenkié, és bár senki ne próbálna meg senkit megfosztani '56 tiszta emlékétől. De sajnos azóta sokan megtették ezt Dobrev elmondása szerint. Vannak, akik biztos nem értik ezt a mondatot, utalt a fideszesekre Dobrev, de szerinte a jelenlévőknek is el kell gondolkodniuk ezeken a gondolatokat.
Demokratának lenni, a köztársaságért küzdeni azt jelenti, hogy senkit nem rekesztünk ki, mondja Dobrev Klára, aki szerint a sokszínűségüket kell megőrizniük ahhoz, hogy sikerre juthassanak jövőre.
Az ellenzéki gyűlésen a színész/rendező Jordán Tamás mondott beszédet, aki maga is részt vett az 56-os forradalomban. Végtelenül boldog vagyok, hogy az ellenzéki összefogás sikerült, ebben van erő - mondta Jordán. Ez szerinte a győzelem záloga.
Elmondta, hogy 1956-ban, 13 éves korában jelen volt a Sztálin szobor ledöntésénél. Előtte mindenki félt mindentől, a saját rokonai, szomszédai is. Nem lehetett tudni, kire, mikor, miért zúdul rá a hatalom - mondta. Felidézte 1956. október 23-át, azt mondta, a forradalmárok szemében nem volt félelem, csak elszántság. Jordán beszélt arról is, jó lenne, ha újra mindenki megölelne mindenkit. A gyűlöletkeltés ellentéte tudjátok, mi? - kérdezte a közönséget, aztán elárulta, mi az: a szeretetkeltés. A szeretet jelenleg hiányzik az országból, és ezt mind megszenvedjük - mondta.
Végül elszavalta József Attila A számokról című versét.
