Három aggasztó fejlemény, ami táplálja az ellenségeskedést a Balkánon

Lezárt tartalom a Kör tagjainak
november 2., kedd 4:48
2
  • A boszniai szerbek vezetője azzal fenyegetőzik, hogy kilépteti az ország felét az államszövetségből.
  • Koszovó és Szerbia határának mindkét oldalán katonákat vontak össze szeptember végén.
  • Bulgária megerősítette a vétóját, nem engedi az EU és Észak-Macedónia között a csatlakozási tárgyalások megkezdését.
  • Idén ősszel több aggasztó fejlemény is arra intett, hogy a balkáni béke törékeny, a 90-es évek végén kialakított határok nem biztos, hogy fenntarthatók.
  • A NATO és az EU, Oroszország és Kína is erősen érdeklődik a térség iránt.

Volt néhány fordulat ezen az őszön a Nyugat-Balkánon, amely nyomán borzongva találgatták az európai lapok, hogy a 90-es évek háborús eseményei vajon megismétlődhetnek-e.

Egyelőre csak hangzatos nyilatkozatok és demonstratív felvonulások történtek, de pont ez az a régiója Európának, ahol a tapasztalatok szerint nem kell nagyon sok, hogy valódi konfliktus robbanjon ki. A térség komolyabb szakértői ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a mostani villongások inkább taktikai játszmák, és nem igazi háború előkészítése a főszereplők célja, de azért azt is mindig hozzáteszik, hogy az ellenségeskedés hosszabb távon veszélyes lehet, mert az indulatok gerjesztése növeli az eszkaláció kockázatát.

Bosznia-Hercegovina szerb fele kilépéssel fenyeget

Az egyik legnagyobb figyelmet keltő balhé ezen az őszön Bosznia-Hercegovina szerb részének vezetője, Milorad Dodik fenyegetőzéséhez kötődik. Dodik bejelentette, hogy novembertől fokozatosan kivezeti az ország szerb részét a világ talán legbonyolultabb struktúrájú államszövetségéből.

Azt ígérte, hogy az államalakulat szerb parlamentje novembertől olyan törvényeket hoz, amelyek alapján a bosznia-hercegovinai adóhatóság, ügyészség és más fontos közös intézmények nem működhetnek a szerbek lakta vidéken, és ezek szerb hivatalnokai leteszik a munkát. Továbbá hozzátette, hogy a szerbek kiszállnak a közös hadseregből, és saját fegyveres erőt állítanak fel. Illetve azt is kilátásba helyezte, hogy érvénytelenítik az összes olyan jogszabályt, amelyet az ország irányítását ellenőrző ENSZ-főképviselők hoztak.

Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezetője. Fotó: ELVIS BARUKCIC/AFP

Ezekkel a lépésekkel a boszniai szerbek lényegében felmondanák a daytoni békét, ami egyrészt lezárta a jugoszláv polgárháború első szakaszát, másrészt megalkotta a mostani Bosznia-Hercegovinát. Dodik célja, hogy az ország területének körülbelül 49 százalékát alkotó, 1,2 milliós Szerb Köztársaságot kivezesse a horvátokkal és bosnyákokkal közös államszövetségéből, és Banja Luka központtal önálló államot kiálthasson ki.

Lépj be a Körbe, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a körnek? Lépj be!

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt