„A kormány folyamatosan figyeli a piaci viszonyok alakulását, és ezért határozott az árplafon mellett,” árulta el az üzemanyagok árának rögzítéséről a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a Magyar Nemzetnek. Izer Norbert, aki a lap szerint a döntés háttérét indokolta, hozzátette:

„a Nemzeti Adó- és Vámhivatal statisztikája alapján a hazai üzemanyag-forgalomra egyelőre nem gyakorolt különösebb hatást a világpiac folyamatainak alakulása, az árak emelkedése.”

Sőt, a magas ár ellenére több benzin fogyott idén szeptemberben, mint a járványt megelőző, 2019-es évben. Izer tehát maga jelenti ki, hogy nem piaci viszonyok indokolták az árrögzítést.

Az államtitkár szerint azt figyelték, hogy az átlagos fizetésből mennyi üzemanyagot lehet tankolni.

Gyurcsány alatt kevesebbet, vezette le Izer, mert

• 2004-ben az átlagfizetésből 362 liter üzemanyagot lehetett vásárolni,
• 2010-ben Bajnai alatt 415 litert,
• de most, 2021 augusztusában már 623 liter benzint lehetett venni.

Viszont azóta sem lassult az áremelkedés, és a novemberi árakkal, augusztusi átlagbérrel számolva, csak 560 liter benzint lehetne vásárolni. Ezt ítélte tarthatatlannak a kormányzat, és ezért rögzítette az árakat február közepéig.