Egy akadálymentes lakás nem luxus a fogyatékossággal élők számára, hanem alapvető emberi jog

november 23., kedd 18:48
3
  • Egy hétfő esti fórumon ellenzéki politikusok és egy német EP-képviselő beszélgetett civil szervezetekkel és fogyatékossággal élőkkel a lakhatási problémáikról és arról, hogy hova tűnnek az esélyegyenlőségre szánt pénzek, amelyek az EU-ból érkeznek.
  • A beszélgetésen az derült ki, hogy az EU nem nagyon tud mit tenni, javaslatokat fogalmaz meg, pénzt ad, de azt, hogy az állam mire költi a forrásokat, nem mondhatják meg, és ez komoly probléma.
  • A főváros és az ellenzéki összefogás részéről több ígéret is elhangzott, hogy hogyan próbálnak segíteni a fogyatékossággal élők problémáin, ha sikerül a kormányváltás áprilisban.

Mennyire empatikus Magyarország, és miben tud segíteni az EU? címmel rendeztek fórumot hétfő este a VIII. kerületi művelődési házban, ahova meghívták az Európai Parlament (EP) egyetlen fogyatékossággal élő képviselőjét, Katrin Langensiepent.

Jelen volt még Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes, Lukácsi Katalin, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) elnökségi tagja és több fogyatékossággal élő ember és civil szervezet, többek között az Önállóan Lakni, Közösségben Élni csoport. A rendezvényre a területért felelős kormányképviselőket is meghívták, de ők nem meglepő módon nem jöttek el.

A beszélgetés célja az volt, hogy az érintettek és a civil szervezetek elmondhassák, milyen problémákkal küzdenek a mindennapokban, a főváros, az ellenzéki összefogás képviselői és Katrin Langensiepen pedig buzgón jegyzetelt, miközben egy-egy problémára választ vagy megoldást is próbáltak adni.

A beszélgetés elején Katrin Langensiepen általánosságban elmondta, Dobrev Klárával közösen dolgoztak azon a jelentésen, amit az Európai Parlament készített a tagországaiban a fogyatékossággal élő emberek helyzetéről, és ez nem túl fényes képet festett Magyarországról.

Katrin Langensiepen úgy látja, a fogyatékossággal élők helyzetét illetően nagy különbség van a főváros és a vidék között, az utóbbi esetében sokkal rosszabb a helyzet.

Magyarországon még mindig sok a nagy intézmény, ahova a fogyatékossággal élőket bezsúfolják, pedig ezeknek a felszámolásáról ENSZ-egyezmény is született. Az is hatalmas probléma, hogy nagyon kevés az akadálymentes bérlakás, így a fogyatékossággal élőknek esélyük sincs az önálló életre.

Az EP javaslatokat fogalmazott meg a jelentés alapján, hogy a magyar állam hogyan tudna hozzáférést biztosítani a fogyatékossággal élőknek. Ezeknek a javaslatoknak a megfogadása azonban már a tagállamok döntésén múlik.

Az Önállóan Lakni, Közösségben Élni egyik kerekesszékes aktivistája, Hruskó Erika felszólalásában pontokba gyűjtötte össze a fogyatékossággal élő embereket érintő olyan problémákat, amikre megoldásokat várnak a magyar kormány és az EU részéről:

  • a fogyatékossággal élőknek ne a származási családjukban vagy egy intézményben kelljen leélniük az életüket;

  • a legnagyobb szükséglet, hogy legyenek akadálymentes lakások, 0-24-es személyi segítés, személyi asszisztencia és általános akadálymentesítés;

  • legyen olyan állami büdzsé, amit a fogyatékossággal élők például személyi segítőkre, asszisztenciára tudnak költeni;

  • bővítsék ki a támogató szolgáltatásokat, ne csak hétköznap, néhány órára lehessen őket igénybe venni;

  • bővítsék a segédeszközökre vonatkozó támogatást, mert például jelenleg egy kerekesszékesnek önerőből kell fizetni egy ajtónyitó gombot;

  • a 300 ezer forintos lakás-akadálymentesítési támogatás semmire sem elég, maximum arra, hogy mesterembereket hívjanak;

  • legyen akadálymentes a tömegközlekedés vidéken is, és a fővárosban is pótolják a hiányosságokat;

  • bővítsék a szociálisbérlakás-állományt, részesítsék előnyben a fogyatékossággal élőket az akadálymentes bérlakásoknál;

  • ne legyen kikötés a szociális bérlakások megszerzésénél, hogy 3-5 évet kell élni az adott kerületben;

  • töröljék el a licitálást, amely azokat részesíti előnyben, akik több hónapot előre ki tudnak fizetni.

Gy. Németh Erzsébet a felhozott problémákra reagálva azt mondta, hogy ezekre önkormányzati szinten azért nehéz megoldást találni, mert a speciális és intézményi szakellátásokat a kormány 2013-ban kivette az önkormányzatok kezéből és államosította. Ezért a legfontosabb lépés az lenne, hogy ezek újra kerüljenek vissza az önkormányzatokhoz, mert ők találkoznak az egyénekkel és az igényeikkel. Addig viszont a legtöbb problémát érintő kérdésben meg van kötve a kezük, mivel az EU-s források a kormánynál landolnak, ott döntenek a felhasználásról.

Arra viszont ígéretet tett, hogy utánanéz: jogszabályilag lehetséges-e feloldani a röghöz kötést, miszerint a fogyatékossággal élőknek 3-5 évet kell lakniuk egy kerületben ahhoz, hogy megpályázhassanak egy szociális bérlakást. Ha pedig jogszabályilag nincs ennek akadálya, akkor beszélni fog a kerületek polgármestereivel, hogy töröljék el ezt a szabályt.Ígéret hangzott el Gy. Németh Erzsébet részéről egy másik problémafelvetésre is, miszerint ha a nagy szociális intézmények fogyatékossággal élő személyek után járó kvótáját odaadnák az adott személyeknek, abból meg tudnák teremteni maguknak az önálló lakhatást. Gy. Németh Erzsébet azt ígérte, hogy ha az ellenzéki összefogás nyer a parlamenti választáson, akkor erre lehetőséget biztosítanak.

Lukácsi Katalin nem tudott sokat hozzáfűzni a problémafelvetéshez arra hivatkozva, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom nem olyan régen alakult, ezért Márki-Zay Péternek még nincs kiforrott programja a fogyatékossággal élőkre nézve, de ő személy szerint azért jött, hogy „tanuljon”.

A beszélgetés moderátora megkérdezte Katrin Langensiepent, van-e esély arra, hogy ezeknek a problémáknak a megoldásához az EU is hozzátegyen valamit.

„Mi az EP-ben csak ellenőrző feladatot látunk el, javaslatokat fogalmazunk meg, de a nemzetállamok feladata, hogy ezekkel a problémákkal foglalkozzanak. Nem titok, hogy Magyarország kormányával nem vagyunk egy hullámhosszon ezekben a kérdésekben” – mondta.

Az Európai Parlament szerint a lakhatás alapvető emberi jog, ennek megteremtésére szociális alapot biztosítanak a tagállamok részére, de az más kérdés, hogy az adott kormányok ezeket az összegeket például valóban egy nagy létszámú intézmény kitagolására fordítják, vagy építenek belőle egy drága házat.

„Egy akadálymentes lakás nem luxus a fogyatékossággal élők számára, hanem alapvető emberi jog. A német kormány is megkérdezte, hogy mit akarnak még? Erre az a válasz, hogy általános emberi jogokat. Nem segítséget kell adni, hanem az önrendelkezés jogát” – fogalmazott Langensiepen.

Németországban is probléma volt, hogy sok önkormányzati lakást privatizáltak, pedig abban az állományban van lehetőség, ami önkormányzati kézben található, ezért ő is támogatta Gy. Németh Erzsébet elképzelését, hogy a szociális szféra kerüljön vissza önkormányzati hatáskörbe.

Sok egyéb, a fogyatékossággal élő embereket érintő probléma mellett a beszélgetés végén több kerekesszékes aktivista is felvetette: arra is szükség lenne, hogy a fogyatékossággal élők ne csökkent képességű munkavállalóként kapjanak méltánytalan fizetést ugyanazért a munkáért, amit egy ép ember is éppúgy végez el.

Az ellenzék képviselői ebben egyetértettek, Katrin Langensiepen pedig azt mondta, EU-s szinten ők csak felvázolják a költségvetési javaslatot a nemzetállamok számára, egyfajta ernyőt képeznek, de ennél többet tényleg nem tehetnek, ugyanis egyelőre ez gazdasági unió, és nem szociális.

„Hogyan hozzunk előírásokat nemzeti szinten a fogyatékossággal élő emberekre, amikor még a minimálbérrel kapcsolatos elvárásokat se tudjuk átnyomni a tagállamokon?” – tette fel az este egyik legnagyobb kérdését Katrin Langensiepen.

Címlapkép: AFP

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt