Megkapta a környezetvédelmi engedélyt, nem támasztott ellenvetést sem a fővárosi, sem az I. kerületi önkormányzat, és beleegyezett a vasútüzem létesítésébe a katasztrófavédelem, az örökségvédelmi és természetvédelmi hatóság, valamint a területért felelős Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság is, vagyis megépülhet a gellérthegyi sikló – írja a Népszava.

A lap információi szerint a beruházónak, vagyis a Rác Sikló Kft.-nek mindössze annyi feltételt szabtak, hogy a felső állomás épületét a „táji háttér színvilágához és anyagaihoz történő minél teljesebb illeszkedéssel” valósítsák meg. A Népszava szerint az engedélyben, illetve indoklásában nem esik szó a korábbi környezetvédelmi hatástanulmányban emlegetett „negatív táji hatásokról”, így a hegy oldalában több méter szélesen kivágott fákról, illetve az építendő sikló és állomásainak „markáns művi elemként” való megjelenéséről. Pedig a korábbi tervek szerint a sikló pályavonalán 12 méter szélességben nem lehet fa, az építkezés idején pedig 20 méter szélesen kell kivágni, csonkolni a fák lombkoronáját és eltüntetni a bokrokat.

Az eredeti tervekben szereplő felső állomás – ami egy többszintes épület kilátóterasszal – sok volt a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak, ezért a végállomás méretének minimalizálását javasolták, de a Népszava szerint a beruházónak erre az volt a válasza, hogy „az utasokat nem lehet egy zárt lépcsőházba kényszeríteni, ha már éppen a kilátás miatt érkeztek ide”.

A sikló nyomvonala a Hegyalja út és a Citadella között húzódik majd, az alsó állomás üzletekkel és kávézóval közvetlenül a Rác fürdő mellett épülne meg. A sikló egy 100 méteres alagútból indulna, a kabin pedig az Orom utcánál bukna ki felszínre, ahonnan 190 méter hosszan átlag négy méter magasan haladna a Citadella-sétány alatti végállomásig.