António Guterres ENSZ-főtitkár arra szólította fel az etióp polgárháborúban szembenálló feleket, hogy haladéktalanul függesszék fel a harcokat. Az Egyesült Államok pedig arra figyelmeztetett, hogy a polgárháborúra „nincs katonai megoldás”. Szerdán Abij Ahmed, Etiópia Nobel-békedíjas miniszterelnöke már a frontra ment, hogy onnan irányítsa a hadműveleteket.

Guterres szerint egy feltétel nélküli és azonnali tűzszünet lehetőséget nyújtana a konfliktus szereplőinek a párbeszédre, és ezzel az ország ismét hozzájárulhatna a térség stabilitásához.

Az észak-etiópiai Tigré régióban egy éve dúlnak harcok a kormányerők és az etnikai alapon szerveződött Tigréi Népi Felszabadítási Front (TPLF) fegyveresei között, a harcok egyre közelebb kerülnek a fővároshoz, Addisz-Abebához. A konfliktusnak már több tízezer halálos áldozata van. Bár többek között az Afrikai Unió (AU) és az Egyesült Államok is igyekszik közvetíteni a harcoló felek között, az ENSZ pedig többször figyelmeztetett humanitárius válságra, a konfliktus mind ez idáig nem enyhült. Közben, ahogy Bede Márton megírta, ha nem történik csoda, Etiópiában éhen hal több százezer gyerek.

Guterres mindezt kolumbiai látogatása során mondta, ahol helyi porblémákra is kitért. Például sürgette a bogotái törvényhozást, hogy mielőbb ratifikálja az escazúi megállapodást, amelyet latin-amerikai és karibi országok kötöttek a környezetvédelmi aktivisták védelmére. A Global Witness nevű nemzetközi szervezet szeptemberi jelentése szerint világszerte 227 környezetvédő aktivistát öltek meg tavaly, és ezek háromnegyede Latin-Amerikában történt. Csak Kolumbiában 65 aktivista életébe került a környezetvédelemért és az őslakos közösségek földjogaiért folytatott küzdelem. A bogotái vezetés szerint a gyilkosságokért drogcsempészettel foglalkozó bűnszervezetek és baloldali gerillacsoportok felelősek. (MTI)