Irán korszerű berendezésekkel kezdte el akár 20 százalékos tisztaságú urán dúsítását a hegy belsejében épített fordói urándúsítóban – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), miközben Bécsben a héten újrakezdődtek a tárgyalások a 2015. évi atomalku újjáélesztéséről.

A tárgyalások harmadik napján – amikor Irán és az USA között is megkezdődött a közvetett párbeszéd – az ENSZ-nek az atomsorompó-egyezmény betartatásán őrködő szakosított szervezete, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, bejelentette, hogy Irán megkezdte az akár 20 százalékos tisztaságú urán gyártását a síita szent város, Qum közelében található Fordóban, ahol egy 166 darab, IR-6 típusú, kaszkádba rendezett centrifugával folyik a munka. A kaszkád sok oda- és visszacsatolással rendelkező hálózat, amit bonyolít, hogy nemcsak sorosan, egyesével fűzik fel a centrifugákat, hanem az egymás utáni fokozatok több, párhuzamosan kötött centrifugából is állhatnak.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint ezek a gépek jóval korszerűbbek, mint az atomalkuban engedélyezett IR-1 típusú, első generációs centrifugák.

A 2005-ben aláírt atomalku értelmében – amiben Irán vállalta, hogy korlátozza nukleáris programját cserében az ellene hozott nemzetközi szankciók fokozatos feloldásáért – Teherán egyáltalán nem dúsíthatna uránt Fordóban. Eddig IR-1 típusú centrifugákkal folyt a munka, és telepítettek néhány IR-6 típusú berendezést is, de ezeket korábban nem vonták be a termelésbe. A NAÜ jelentése szerint 96 IR-6 centrifugából álló kaszkádot telepítettek, de ez egyelőre nem üzemel.

Az atomalkut aláíró hatalmakhoz eljuttatott és a Reuters brit hírügynökségnek elküldött részletes jelentés szerint az iráni lépés miatt a NAÜ gyakoribb ellenőrzést tervez a Fordói Üzemanyag Dúsító Üzemben (FFEP), ahol ezek a centrifugák állnak, de a részleteket még ki kell dolgozni. A gyakoribb ellenőrzésekbe Irán is beleegyezett, de az ellenőrzések módjairól még egyeztetnek.

A nyugati államok azzal gyanúsítják Iránt, hogy atomfegyvert akar, Irán ezt cáfolja. Az atomfegyverek előállításának megakadályozását célozta a 2015-ben, Bécsben hat nagyhatalom és Irán által aláírt atomalku. A megállapodásban Irán többek között azt is vállalta, hogy csak az első generációs IR-1-es centrifugákkal folytat legfeljebb 3,67 százalékos urándúsítást, és nem Fordóban, hanem Natanzban. Az ilyen mértékű dúsítás messze elmarad az atomfegyverekhez szükséges 90 százalékos tisztaságtól.

Donald Trump amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette az országát az atomalkuból, és újból elrendelte a szankciókat, amire válaszul Teherán is fokozatosan felhagyott a kötelezettségvállalásai (az urándúsítás szintjének, a dúsított uránkészlet mennyiségének korlátozása és a korszerű centrifugák mellőzése) teljesítésével. (MTI)