Gigantikus adatbázist építene az MTÜ az ország összes büféjének forgalmából

2021 december 1., szerda 16:47
11

Ha minden jól megy, 2022. július 1-jétől a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökségnek (MTÜ) napi szintű információi lesznek arról is, hogy például a békéscsabai vasútállomással szemben, az OBI barkácsáruház parkolójában található Zebra büfében hány lángos és hamburger fogyott, de azt is tudhatják majd, hogy a balatonszemesi Zacc kávézóban a kávé vagy a pálinka a népszerűbb a betérő vendégek körében.

Ez maga az adatvezérelt turizmus. Még június 25-én jelent meg a turisztikai törvény módosítása, amely szerint november 1-jétől már nemcsak a szálláshelyeknek, hanem a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók üzemeltetőinek is regisztrálniuk kell a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltatási Központ (NTAK) rendszerében.

Ez őket érinti:

  • étterem
  • büfé
  • cukrászda
  • kávézó
  • zenés-táncos szórakozóhely
  • gyorsétterem
  • turisztikai attrakciók: múzeumok, fürdők, fesztiválok, minden, ahol jegyet kell venni

Ha valakinek nem lenne világos, hogy a kormánynak miért van szüksége például a rengeteg hazai büfé adataira, annak az MTÜ a segítségére sietett, amikor október közepén közölte:

Az átállás után látjuk a vendéglátóhelyek kapacitásait, a kihasználtságot és a főbb fogyasztási kategóriákat, mindez érdekes összefüggésekre világít rá. Az attrakcióknál látható lesz, mikor milyen típusú jegyet vásárolnak, mivel fizetnek, és a jegyet mikor használják fel.

Már zajlik a regisztráció, de azt még nem tudni, hogy az éttermeknek, büféknek pontosan milyen adatokat kell napi szinten, automatikusan megküldeniük az MTÜ-nek. A napi forgalmi adatot bizonyosan be kell küldeni, de a részletesebb számok köréről később értesítik a regisztrált vendéglátókat. Az biztos, hogy irgalmatlan mennyiségű adatról van szó.

Támpontot jelenthetnek a szálláshelyek, a szállodákat és panziókat ugyanis 2019 óta rákötötték az NTAK rendszerére. Itt a legfontosabb turisztikai mérőszámokat lehet látni, azaz hogy hány turista, melyik országból, hány napot tölt az adott szálláshelyeken, milyen szolgáltatásokat vesz igénybe, mennyi pénzt költ. Tehát lehet tudni például, hogy egy 53 éves svéd állampolgár 5 ezer forintot költött a szállodai vacsorára és 15 ezer forintot a szállásra egy hajdúszoboszlói négycsillagos hotelben. De nemcsak az állam figyeli a szálláshelyeket, hanem a szálláshelyek is figyelhetik egymást: név szerinti bontásban nem látják a riválist, de össze tudják hasonlítani foglalási adataikat más hasonló besorolású helyek adataival.

Míg egy hotelben a becsekkoláskor a vendégtől elkérik a személyit, a lakcímkártyát és az útlevelet, egyelőre ott még nem tartunk, hogy egy étteremben is kötelező lenne megadni például a nemzetiséget vagy a lakhelyet.

Egyelőre nem zavar a dolog, de tele vagyok kérdésekkel. A nemes célt jó lenne látni. A gazdaság fehéredését például segítheti, de nem tudom, mihez lehet kezdeni olyan adatokkal, hogy mennyi magyar vagy olasz bor fogyott nálam

– mondta lapunknak Zsendovits Ábel, a SzimplaCity Szolgáltató Kft. 30 százalékos tulajdonosa.

Kovács László, a Magyar Vendéglátó Ipartestület (MVI) elnöke sem tudja, hogy pontosan milyen adatokat kell beküldeni, de nem tart rendkívüli információhasználattól. Szerinte akár hasznos is lehet a vendéglátóknak a rengeteg napi adat, például az árazásban: egy adott étterem megtudhatná, hogy olcsóbb vagy drágább, mint a piaci átlag. Tehát a konkurencia megfigyelésében.

A hazai piac egyik legnagyobb szoftvergyártó cégénél vezető beosztásban dolgozó forrásunk szerint ugyanakkor semmi értelme az egésznek. Abban biztos, hogy az éttermeseknek sokáig fogalmuk sem lesz arról, hogy milyen adatot kell küldeniük, a vége pedig kapkodás lesz. Cégük a szállodák, panziók NTAK-bekötésében is részt vett, tapasztalatai szerint jelentős részük teljesen járatlan volt az informatikában, túl bonyolult a számukra, nem tudják őket betanítani, abszolút nem felkészültek ilyen komoly napi adminisztratív munkára, hiszen sosem dolgoztak ilyen szoftverekkel.

Fotó: Orbán Viktor/Facebook

Vélhetőleg az éttermesek, büfések esetében sem jobb az országos helyzet. Arra is felhívták a figyelmünket, hogy az online pénztárgépek miatt már az ország legeldugottabb szegletében működő büfé forgalmi adatairól is mindent tud a NAV, így az MTÜ biztos, hogy ennél specializáltabb részletekre lesz kíváncsi. Persze nem önkéntes a dolog: aki nem szeretne adatot küldeni, arra a turisztikai ügynökség ráküldheti a hatóságokat, például az illetékes jegyzőt.

Az NTAK a szálláshelyek esetében még egy remek anomáliát is okozott. A KSH által havonta közölt vendégforgalmi adatokkal ugyanis köszönőviszonyban sincs, mert a statisztikai hivatal a legkisebb szállásokkal nem foglalkozik, míg az MTÜ-féle NTAK-ra mindenkit rákötöttek. A KSH pontatlanabb adatait havonta publikálják, ellenben az NTAK valósabb számai a nyilvánosság számára nem elérhetők. A jövőben ez az éttermeknél is így lehet: lesznek a hivatalos KSH-s, valamint a belső használatra szánt NTAK-os adatok.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt