Koronavírus-számok Magyarországon 1/20/2022
Elhunytak + 71 Σ 40 757
Kórházban + 28 Σ 2 673
Fertőzöttek + 15 526 Σ 1 385 500
Tesztek + 40 505 Σ 9 612 654
Oltottak + 2 238 Σ 6 325 143
A legújabb trendek

„Tőlem bármit nyilvánosságra hozhatnak” - mosta kezeit Gulyás, mégse hoznak nyilvánosságra semmit

2021 december 2., csütörtök 16:21
11
  • Gulyás Gergely szerint nem a kormány dönti el, milyen járványadatokat hoznak nyilvánosságra. Komolytalan is lenne, ha befolyásolnák ezt.
  • „Mit tegyek” - kérdezett vissza, amikor a hiányos, félrevezető állami adatszolgáltatást firtattuk a kormányinfón.
  • Ahhoz, hogy utolérjük ebben Szlovákiát, szerinte talán az informatikai rendszeren kellene változtatni.
  • Bármilyen adatról kérdeztük, nem tudott segíteni.
  • Olyan hivatalokhoz irányított minket, ahol általában semmilyen kérdésre nem válaszolnak.

„Tőlem semmilyen akadálya nincsen, tőlem bármit nyilvánosságra hozhatnak” - mondta Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormányinfón, amikor arról kérdeztük, hogy ha már hétfő óta kétféle lélegeztetőgépes covid-adatot is gyűjtenek a kórházaktól, miért nem hozzák nyilvánosságra mindkettőt.

„Ha nekik ez naponta megvan, ők tudják megmondani, hogy van-e bármilyen akadálya az adatközlésnek” - válaszolta erre Gulyás a Nemzeti Népegészségügyi Központra (NNK) utalva. „Javaslom, hogy hozzájuk forduljon az ügyben, az én részemről nyugodtan mondhatja, hogy semmi akadálya nincs” - mondta nevetve.

Mint kiderült, a kórházak az elmúlt másfél évben nem egységes definíció szerint küldték be a központba a lélegeztetőgépes adatokat. Volt, ahol az invazívan (tubussal, altatásban) és a non-invazívan (tubus nélkül, például oxigénmaszkkal, de géppel) lélegeztetett betegekről is beszámoltak, máshol csak az invazívakról. Ez azt jelenti, hogy a non-invazív betegek egy részéről mostanáig nem értesült az operatív törzs.

Kíváncsiak voltunk, hogyan értékeli ezt Gulyás, aki erre azt mondta, szerinte mostanáig is csak az invazív kategóriát kellett volna jelenteni, ehhez képest még többet is jelentettek. „Ha a kérdés az, hogy kik a lélegeztetett betegek, akkor én eddig az invazív betegekre gondoltam (...) azokra a lélegeztetőgépen levő betegekre gondoltunk, akikről tudjuk, hogy a legnagyobb veszélynek vannak kitéve, általában sajnos lélegeztetőgépen vannak.”

Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Valójában mindkét kategória nagyon fontos, hiszen a non-invazívan lélegeztetett betegek ellátásához is szakképzett ápolókra és komoly odafigyelésre van szükség. Amikor a kórházak és intenzív osztályok leterheltségéről beszélünk, vagy arról, hogy hány beteg jut egy-egy ápolóra, őket sem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Ráadásul már egy évvel ezelőtt világossá vált az orvosok számára, hogy a covidos betegeknél érdemes az invazív lélegeztetést végszükség esetére hagyni, és minél tovább megtartani a non-invazívzat. Lovas András intenzív terápiás szakorvos tavaly az Átlátszón írt arról, hogy a szakszemélyzet szempontjából a non-invazív lélegeztetés is „igazi kihívás, és a betegek felügyelete és ápolása is rendkívül időigényes”. Gulyás állításával ellentétben azt írta, a non-invazív lélegeztetés is középsúlyos és súlyos betegeket érint.

Az operatív törzs hétfő óta mindkét kategóriát bekéri a kórházaktól, de csak az invazív adatot hozza nyilvánosságra. Így ha valaki ránéz az adatokra, azt hiheti, hogy kevesebben vannak lélegeztetőn, mint egy héttel ezelőtt, pedig a két szám nem ugyanazt jelenti. Az operatív törzs sehol sem jelezte magától ezt a változást, és nem teszi közzé a részletes adatokat.

Megkérdeztük Gulyástól, szerinte mit árul ez el az állami adatszolgáltatásról, mire visszakérdezett:

„Mit tegyek?”Arra a kérdésre, hogy a kormánynak nincs-e hatása arra, milyen adatokat hoznak nyilvánosságra, azt mondta: „Bármilyen meglepő, de kormányüléseken nem szokott olyan téma lenni, hogy csak az invazív vagy az egyéb módon oxigénnel lélegeztetett betegek számát is hozzuk-e nyilvánosságra.”

Szerinte nem a kormánynak, hanem az illetékes szerveknek kell foglalkozniuk az adatnyilvánossággal, de ő úgy van vele, hogy ha nincs speciális akadálya, közölni kell az adatokat. Elmondása szerint itthon az NNK dönt erről, a kormány legfeljebb tanácsot ad, ha kikérik a véleményét.

Szerinte komolytalan lenne, ha a kormány beavatkozna abba, hogy például a lélegeztetős adatokat milyen részletességgel közlik.Gulyás sem a non-invazív lélegeztetettek, sem az intenzív osztályon fekvő betegek számát nem tudta megmondani. Pedig fontos lenne ismerni ezeket az adatokat ahhoz, hogy követni tudjuk a kórházak leterheltségét, más országokban rendszeresen nyilvánosságra is hozzák őket.

Magyarországon az sem nyilvános, hogy a fertőzöttek, a kórházban ápoltak és az elhunytak hány százaléka oltatlan. Gulyás a legutóbbi kormányinfón azt mondta, Szlovákiában talán azért tudják ezt közölni, mert annyival precízebb az adatszolgáltatás. Most megkérdeztük, mi kellene ahhoz, hogy felzárkózzunk hozzájuk.

„Nyilván minél jobb informatikai rendszer áll rendelkezésre, annál könnyebb adatokat gyorsan összegyűjteni” - mondta, majd óriási előrelépésnek nevezte az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) létrehozását.

Szakértők szerint is pont ez adhatná a részletes adatszolgáltatás alapját, mire Gulyás arról beszélt, hogy az EESZT-ben tárolt egészségügyi adatok minősített személyes adatok, amiket véd az informatikai rendszer, ez nehezítheti a statisztikák elkészítését.

Sokadik visszakérdezésre sem konkretizálta, végső soron az informatikai rendszert kellene-e fejleszteni, vagy mire lenne szükség a részletesebb adatokhoz. Az NNK-hoz és az operatív törzshöz irányított minket, ahol általában semmilyen kérdésre nem válaszolnak. Kérdeztük Gulyást a múlt héten megjelent tanulmányról is, ami júniusig vizsgálta a vakcinák magyarországi hatékonyságát. Ennek Kásler Miklós miniszter is szerzője volt, és kiderült belőle, hogy 85 év felett 43 százalékos hatékonysággal véd a Sinopharm a megfertőződéstől.

A cikket szeptember elején adták le a folyóiratnak, vagyis a kormány legkésőbb nyár végén ismerte ezt az adatot. Kérdés, akkor miért nem figyelmeztették külön a kínai vakcinával oltott időseket, hogy mindenképp adassák be a harmadik oltást. „Mert mindenkinek érdemes, kár kivételt tenni, mert akkor azt a látszatot keltjük, mintha másnak nem lenne érdemes (...) és az oltóanyagok hatékonyságában kisebb különbségek vannak, de nagyságrendiek nincsenek (...)” - válaszolta.

A Moderna és a Pfizer 84 és 74 százalékos hatékonyságot mutatott ugyanebben a korosztályban. Előbbit nagyjából annyian kapták meg, mint a Sinopharmot, utóbbit sokkal többen.

Káslerék tanulmánya abban az időszakban készült, amikor még másik variáns keringett, és kevesebbet tudtunk a védettség kopásáról is. Fontos lenne ezen a téren is naprakész adatokat látni, de Gulyás nem ígérte meg, hogy lesznek ilyenek. Azt javasolta a szerzőknek, hogy amint lehet, adjanak ki új tanulmányt.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt