A tálib kormány pénteken rendeletben törölte el a kényszerházasságot Afganisztánban. A szöveg azért is érdekes, mert először írnak le benne olyat, hogy a két nemnek egyenlőnek kell lennie, a nőket nem lehet tulajdonnak tekinteni, és nem lehet házasságba kényszeríteni őket. A megözvegyült nők 17 héttel férjük halála után újraházasodhatnak, és szabadon választhatnak maguknak párt.

A tálibok augusztusban foglalták el Kabult és vették át az uralmat az ország fölött. Bár azt állították, hogy ez a talibán már nem a húsz évvel ezelőtti talibán, a hatalomra kerülésük óriási visszaesést jelentett a nők jogainak terén: eltiltották őket a sporttól, az egyetemeken pedig eltörölték a koedukált oktatást, és hidzsáb viselésére kötelezték a nőket.

Ehhez képest nagy lépés a pénteki rendelet, és az, hogy Hibatulla Ahundzada, a tálibok legfőbb vezetője azt hangsúlyozta, hogy a kormánynak komoly figyelmet kell szentelnie a nők jogainak megerősítésére.

A táliboknak szükségük van a nemzetközi politikai közösség elismerésére, enélkül ugyanis az ország gazdasága hanyatlik. Az augusztusi hatalomátvétel után az ország számára eddig is nagyon fontos segélyeket befagyasztották, dollármilliárdok hiányoznak az államkasszából. Afganisztán külföldön elhelyezett vagyonát szintén zárolták. A klímaváltozás már a tálibok győzelme előtt súlyos hatással volt az élelmiszerválságra, így az, hogy lesz-e mit enniük télen az afgánoknak, nagyjából csak azon múlik, eljutnak-e a segélyszervezetek adományai az országba.

Az afganisztáni emberi- és nőjogi szervezetek üdvözölték a tálib kormány rendeletét, de sokan szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a benne foglaltak meg is lesznek-e valósítva.

Három nappal a rendelet kihirdetése után jelentést adott ki az Amnesty International, ami szerint a nemi alapú erőszak áldozatait segítő hálózat teljesen leépült az új tálib vezetés alatt.

„Azok a nők és lányok, akik nemi alapú erőszak áldozataivá váltak, teljesen magukra maradtak Afganisztánban” - mondta Agnès Callamard, a szervezet főtitkára. „Hogy megvédjék a nőket és lányokat a további erőszaktól, a táliboknak támogatniuk kell a menedékek újranyitását és a többi segítő szolgáltatás visszaállítását, vissza kell állítaniuk a nőügyi minisztériumot, és biztosítaniuk kell, hogy a segítők szabadon dolgozhassanak, anélkül, hogy megtorlástól kéne tartaniuk.”

A szakértők a nők védelmére kiépített rendszerek hiánya és számos más szabadságjog sérülése miatt megkérdőjelezik a tálibok nemi egyenlőségi törekvéseit.

„Igen, hálásak lehetünk, hogy a tálibok nem tekintik tulajdonnak a nőket, és azt mondják, hogy a házassághoz szükség van a beleegyezésükre, de arról nem tettek említést, hogy hogyan férhetnek hozzá a nők az oktatáshoz és a házon kívüli munkához” - írta Kenneth Roth, a Human Rights Watch ügyvezető igazgatója a Twitteren. „Ezek nem tartoznak a női jogok közé?” (VICE)