A korrupció elleni fellépésben a Belügyminisztérium elkötelezettsége töretlen, a korrupció megelőzésének kereteit a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia jelöli ki – mondta Pintér Sándor a X. Integritás Kerekasztal online eseményen.

A belügyminiszter szerint a korrupcióellenes stratégiában meghatározott feladatok végrehajtását a tárca és a Nemzeti Védelmi Szolgálat 2021-ben is folytatja.

Tevékenységükbe a tudományos eredményeket is bevonják, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen folytatják például a korrupciós és integritási kockázatok által fokozottan érintett álláshelyek és munkakörök feltérképezését – mondta.

A belügyminiszter szerint a korrupció és a hivatali bűncselekmények elleni küzdelemben meghatározó a Nemzeti Védelmi Szolgálat szerepe. A cél változatlanul az, hogy átláthatóan működjön a közigazgatás, hogy a magas belső morállal rendelkező munkatársak ellenálljanak a korrupciós törekvéseknek – mondta.

Arra is kitért, hogy a hatáskörbővülés után a szervezet tevékenysége lefedi a rendvédelem, a közigazgatás és az állami egészségügy szinte minden szervezetét, a védett szervek munkatársainak száma meghaladja a 460 ezret.

Az elmúlt időszakban az e-közigazgatás fejlesztésére és a mesterséges intelligencia alkalmazására fektették a hangsúlyt, az ügyintéző és az ügyfél közötti személyes találkozók számának minimalizálásával ugyanis jelentősen csökken a korrupciós kísértés – mondta.

Az Állami Számvevőszék kezdeményezésére 2011. november 18-án Budapesten közös szándéknyilatkozatot írt alá a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az ÁSZ elnöke. Ebben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló-képességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, tavaly pedig a Gazdasági Versenyhivatal is. (MTI)