70 százalék körül van a rendvédelmi dolgozók átoltottsága, mondta el a Népszavának Powell Pál, a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) munkavállalói oldalának vezetője. Az arány magasabb az adminisztrációs területen dolgozók körében, mint azoknál, akik terepen dolgoznak.

A lapnak Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke azt mondta, hogy az ő becslésük szerint a nagyjából 36 ezer hivatásos rendvédelmi alkalmazott közül legalább 10 ezren nem oltották be magukat, és a 15 ezer rendvédelmi igazgatási jogviszonyban dolgozó (riaszos) közül legalább kétezren nem védettek még. Hasonló adatokat mutat az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) gyűjtése is, eszerint a munkatársaik 30 százaléka oltatlan, míg a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) szerint a hétezer tűzoltó 60 százaléka rendelkezik megfelelő oltásokkal.

Mint a Népszava írja, még mindig sok a kérdés a rendőrök, katasztrófavédők és a büntetés-végrehajtásban dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban. November végén a Belügyminisztérium ugyan összehívta a BÉT ülését, de voltak kérdések, amikre nem kaptak válaszokat. Például, hogy az ügyfelekkel közvetlenül nem találkozó alkalmazottak közül kinek és mikorra kell megkapnia az oltást ahhoz, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra.

A kormányrendelet korábban úgy rendelkezett, hogy a január végi határidőtől a megyei parancsnokok november 30-áig elkészített javaslatai alapján lehet eltérni, amit előbb Pintér Sándor miniszternek kell jóváhagynia. Azt azonban nem tudni, hogy ez mikorra fog megtörténni. A minisztérium csak annyit közölt a lappal, hogy betartják a jogszabályban rögzített határidőt, azaz január 31-e előtt elárulják majd a döntésüket.

A megélhetési gondok miatt ennek a hatalmas tömegnek egy része végül beoltatja majd magát, mondták el a Népszavának a rendvédelmisek érdekeit képviselő szervezeteknél, ugyanakkor biztosak abban, hogy lesznek, akik még így sem fogják ezt megtenni. Az érdekvédők szerették volna azt is, ha például haladékot kaphat az, aki antigénteszttel tudja igazolni a vírussal szembeni védettségét, de a minisztérium meg se fontolta az ötletüket.

A szakszervezetek közölték, hogy ők ugyan támogatják az oltást, de az oltásra kötelező „munkajogi pressziót nem tartják elfogadhatónak”. Többek között azt kifogásolták, hogy még mindig nem tudni, „a központi költségvetés fizeti-e majd a fizetés nélküli szabadságra küldött oltatlan munkavállalók egészségügyi járulékát, ez az időszak beszámít-e a szolgálati időbe, garantált-e a korábbi beosztásba visszakerülés, lehet-e más kereső tevékenységet folytatni a kényszerszabadság alatt vagy hogy a munkavégzés alól felmentett dolgozó jogosult-e a beígért hathavi bérnek megfelelő összegű fegyverpénznek nevezett jutalomra, vagy sem”.

A szakszervezetek szerint a nagy kérdés továbbra is az, hogy mi lesz, ha az eleve régóta létszámhiánnyal küzdő szektorokból tömegeket fognak fizetés nélküli állományba küldeni. Szerintük ezt a hiányt már nem fogják tudni túlórákkal pótolni.