Amikor a gyűlölet évszázados hagyománya megszakadt

2021 december 29., szerda 5:06
23

„S ha nekünk, kik évtizedek óta állják a harcot a zsidóság kártevései ellen, talán lehettek volna is pillanatnyi kétségeink vagy lelkiismeretfurdalásaink e küzdelem jogosságát és igazságosságát illetőleg, úgy azok a módszerek, amelyekkel a zsidóság él az utolsó év óta, a győzelem mámorában, teljesen megnyugtatnak minket afelől, hogy e harc a mi részünkről nemcsak igazságos, hanem elkerülhetetlen, szükséges élet-halál harc volt. E harc a lét és nemlét kérdése, mert ha rajtuk múlna, a nem zsidók már csak mint alárendelt szerepet játszó rabszolgahad lennének szükségesek az atomenergiának minimális munkáskezet igénylő új világában.”

A fenti sorokat Endre László írta 1946. január 9-én a börtönből a családjának. A kézírásos levelet a fia, Endre Zsigmond évtizedeken át őrizte, és Varga Ágota róla szóló 2005-ös dokumentumfilmjében felolvasta. Majd kemény arccal, szikáran a kamerába nézett.

Endre László hazaszállítása 1945-ben. Endre mellett: Péter Gábor Fotó: Yad Vashem Archívum

Endre Lászlóról Sarkadi Zsolt írt a 444-en egy kétrészes, alapos cikket:

Endre 1944-ben a belügyminisztérium államtitkáraként és a magyarországi zsidóügyek fő felelőseként Adolf Eichmann SS-alezredessel közösen tervezte meg és vezényelte le a magyar vidéki zsidóság kirablását, összegyűjtését, majd Auschwitzba deportálását. Körülbelül kétszázezer ember vett részt a magyar bürokrácia egyik csúcsteljesítményében, aminek eredményeképpen százezrével mészároltak le ártatlan magyarokat.

Tehát Endre László kulcsszereplője, bizonyos szempontból fő felelőse volt a tömeggyilkosságnak. Az ő fiáról, Endre Zsigmondról készült egy film Leszármazottak címmel.

Endre Zsigmond egy derűs, jól szituált öreg úr, aki szeretettel, csillogó szemekkel gondol vissza gyerekkorára, a kisnemesi, földbirtokosi életre, a ma már romos Szentkúti kúriára, a családi ünnepekre, nagy vendégségekre és a Horthy-rendszerben megbecsült felmenőire, nagyapjára és apjára. Ahogy halad a film előre, kiderül, hogy több ez, mint természetes nosztalgia. Az idős úr vastag mappákba rendezve tárolja, gondozza apja emlékét. Levelet, oklevelet, fényképeket, újságcikket, naplót, minden fellelhető dokumentumot összegyűjtött és megőrzött. Endre Lászlót Magyarországon igyekeztek elfelejteni, de a fia élete jelentős részét azzal töltötte, hogy ápolja a magyar történelem egyik leghatékonyabb gyilkosának emlékét, és tovább vigye az ősöktől kapott gondolatokat, hagyományt.

Nem Endre Lászlóra és korára emlékezik vissza a Leszármazottak. Hanem arról szól, hogyan örökítjük tovább nemzedékről nemzedékre a szeretet és főleg a gyűlölet kultúráját. Endre Zsigmond valódi, gyengéd szeretettel és tisztelettel beszél mélyen antiszemita nagyapjáról és háborús bűnös apjáról. Ez az ő szempontjából normális. Sokkoló, hogy hetven évvel a holokauszt után is tovább cipeli, ápolja az elődeitől örökölt előítéleteket és a felsőbbrendűségükbe vetett hitet. Húszas évei elején járt, amikor Magyarország elvesztette a háborút, és Endre Lászlót kivégezték. Endre Zsigmond Argentínába menekült, ott élte le élete jelentős részét, csak a rendszerváltást követően tért haza. De a fél világnyi távolság és a hosszú évtizedek egy picit sem tudták megkoptatni a Magyarországról hozott nevelést. Semmilyen kritikát nem tud megfogalmazni apja cselekedeteivel vagy a kor felfoghatatlan borzalmaival kapcsolatban. Végsőkig hisz apja igazában, és tagadja elkövetett bűneit.

A film egyértelmű csúcspontja, amikor telefonon felhívják Endre Zsigmond Argentínában élő gyerekeit, Endre László unokáit. Az akkor már középkorú férfi és nő sosem éltek Magyarországon, de kiválóan beszélik a nyelvet, és hiába nevelte fel őket egy fanatikus apa, ott messze Dél-Amerikában már nem ment át, nem hagyományozódott tovább sem a nagy magyar fájdalom, sem a magyar sérelmek, sem a magyar büszkeség. A két unoka minden pátosz, minden színpadias gesztus nélkül vallják meg, hogy szeretik apjukat, viszonyuk korrekt, de nem tudnak azonosulni nézeteivel. Semmilyen közösséget nem tudnak vállalni Endre László tetteivel. És így bizony nemcsak a gyűlölet, de valamennyire a szeretet hagyománya is megszakad. Endre Zsigmond és gyerekei között érezhető a távolság. Sőt, az eltérő világlátások már sebeket is okoztak. Endre nem tudja elfogadni, hogy gyerekei nem költöztek Magyarországra, lánya argentin párt választott magának, nem is ment el az esküvőjükre. És dédunokáit már nem Lászlónak vagy Zsigmondnak hívják, ahogy az a családban generációk óta szokás. Megszakadt az Endre család évszázadok óta ápolt hagyománya.

(A videotéka rovatban a megosztók mélyén porosodó kincseket kaparjuk elő. A korábbi cikkek itt elérhetők.)

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt