A Jogtár adatai szerint 2021-ben összesen 1517 új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg, ami további jelentős növekedés a korábbi évek jogalkotási mértékéhez képest. Még a tavalyelőtti 1367 darabos csúcsot is meghaladta 11 százalékkal. (2019-ben 912, 2018-ban 849, 2017-ben 1192, a 2016-ban 1235, 2015-ben kereken 1300 jogszabály született).

Mindez a rekord mennyiségű jogszabály összesen 13.012 oldalnyi Magyar Közlönyben volt olvasható, ami most már trendszerűen alacsonynak mondható. 2020-ban 11.824 oldal, míg a 2019-es évben 11.062 oldalnyi terjedelmű Magyar Közlöny jelent meg. Összehasonlításként 2018-ban 37.624 oldalnyi, 2017-ben 40.004 oldalnyi Magyar Közlöny (a 2016-os pedig még a 2017-es duplája, 86.578 oldal volt) jelent meg. Az utóbbi tíz év jogalkotási terjedelmét vizsgálva a 2010-ben 32.842 oldal, 2011-ben 42.242 oldal, 2012-ben 39.048 oldal, 2013-ban 90.345 oldal, 2014-ben 27.022 oldal és 2015-ben 28.776 oldal jelent meg.

A 2021-es évben a koronavírus a jogalkotás megszokott folyamatait a 2020-ashoz hasonlóan átírta. Még a tavalyelőtti rekordévhez képest is jelentősen megnőtt a kormány rendeleteinek száma.

2021-ben a kormány rendeleteinek az összes jogszabályhoz viszonyított aránya 54,85 százalék volt, ami összesen 832 darabot jelentett, ez több mint duplája a 2019-esnek és 100 darabbal több, mint a 2020-as. (2020-ban 732, 2019-ben 371, 2018-ban 324, 2017-ben 532, 2016-ban 501, 2015-ben 493, 2014-ben 397, 2013-ban 565, 2012-ben 447, 2011-ben 379 és 2010-ben 376.

Az idei kormányrendeletek közül viszont mindössze 128 rendelet született meg a veszélyhelyzettel összefüggésben (2020-ban 257 ilyen rendelet volt).

Tehát a kormányrendelet számának jelentős növekedését nem a koronavírus indokolta.2022 első napján 787 jogszabály lépett hatályba, módosult vagy helyezték hatályon kívül. Ez kicsit kevesebb, mint amennyi 2021. január 1-jén (942), de több, mint amennyi 2020. január 1-jén (758) és 2019. január 1-jén (686) volt, ugyanakkor az elmúlt 11 év jogalkotásának fényében ez a normaszám még mindig alacsonynak tekinthető [ezek közül a módosítások összesen 623 darabot tesznek ki, új jogszabály 118 darab van, míg hatályon kívül helyezett 46]. 2018. január 1-jén 2010, 2017. január 1-jén 1889 darab, 2016. január 1-jén 1016 darab, 2015. január 1-jén 763 darab, 2014. január 1-jén 1114 darab, 2013. január 1-jén 1249 darab, 2012. január 1-jén 1612 darab, 2011. január 1-jén 1398 darab, 2010. január 1-jén pedig 869 darab volt.

Az év utolsó pár napját ismét felgyorsult jogalkotási tempó jellemezte, annak ellenére, hogy az év utolsó napján már nem hirdettek ki Magyar Közlönyt. A két ünnep közötti időszakban, az év utolsó öt munkanapján (december 27-31) összesen 5 Magyar Közlöny jelent meg, vagyis az éves közlönytermés 7 százaléka erre a pár napra esett. Tekintettel arra, hogy a december 27-ei Magyar Közlöny 22 óra 34 perckor jelent meg, ha az év utolsó közlönyeinek anyagait újévig végig szerettük volna olvasni, akkor naponta 235 oldalt kellett volna elolvasnunk. Ha napi 8 óra alvással számolunk, akkor ez minden ébren töltött órában 14,7 oldalnyi jogszabályszöveg elolvasását jelentette volna.

Ezen az utolsó pár napon összesen 259 joganyag (jogszabály és közjogi szervezetszabályozó) módosítását és 58 joganyag hatályon kívül helyezését rendelték el. A jogszabályokat lebontva azt látjuk, hogy csökkent a kihirdetett törvények száma. 2021-ben összesen 151 törvény született (2020-ban 179, 2019-ben 128, 2018-ban 139, de 2017-ben 208 és 2016-ban is 190).

• A legaktívabb minisztérium az elmúlt évben az Innovációért és technológiáért felelős Minisztérium 71 rendelettel (2020-ban 61, 2019-ben 49, 2018-ban 46),
• majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma következik 62 rendelettel (ez 12-vel több, mint előző évben),
• és csak a harmadik helyre szorult a korábbi évek győztese, az Agrárminisztérium a maga 51 rendeletével (2020-ban 71, 2019-ben 67, 2018-ban 55).
• A Belügyminisztérium 52 rendeletet,
• az Igazságügyi Minisztérium 20 rendeletet,
• a Pénzügyminisztérium 22 rendeletet,
• a Külgazdasági és Külügyminisztérium 47 rendeletet,
  
• a Honvédelmi Minisztérium pedig 27 rendeletet adott ki.
• A 2017-ben a jogalkotási palettán új szereplőként megjelenő Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János, aki idén újabb 2 rendeletet adott ki.
• Ezzel szemben a 2018-ban évben jogalkotási jogot szerző Nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Mager Andrea 2021-ben 30 rendeletet adott ki.
• Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 15 rendeletet adott ki idén. Semjén Zsolt tárca nélküli miniszter 2021-ben összesen 3,
• Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke 10 rendeletet adott ki,
• és 7 rendeletet tudhat 2021-ben magáénak a családokért felelős tárca nélküli miniszter, Novák Katalin is.

Az Alkotmánybíróság aktivitása növekedett, a tavalyi évhez képest 6 határozattal többet, 33 határozatot hozott. Rekordot döntött azonban a Köztársasági elnök által kiadott határozatok száma, a tavalyi 614 határozat után 2021-ben 646 határozatot hozott. A tavalyi 41 határozatot követően 40-re csúszott vissza az Országgyűlés által kiadott határozatok száma. 2013 (1057 db), 2015 (1039 db) és 2017 (1148 db) és 2020 (1067) után ismételten ezernél több határozatot hozott a kormány, idén 1012 határozat született.

Kisebb változások figyelhetők meg a kiadott rendeletek számában az előző évvel összevetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (17-ről 18-ra), nagyobb a Nemzeti Banknál (48-ról 66-ra), viszont jelentősen csökkent a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kiadott rendeletek száma (25-ról 9-re). Rendeletalkotási jogot kapott és három hónap alatt rögtön 22 rendelettel tette le a névjegyét az asztalra a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke. (MTI)