Elon Musk autóipari vállalata, a Tesla új szalont nyitott a kínai Hszincsiang tartomány fővárosában, Ürümcsiben, de a lépés nem aratott osztatlan sikert. Ez az a tartomány, ahol Kína évek óta rendkívül súlyos elnyomással sújtja az ott élő ujgur lakosságot. Többek között munkatáborokról, szétszakított családok ezreiről, átnevelő programokról és minden rezdülést követő megfigyelőállamról szólnak a tartományból szóló beszámolók.

A Tesla december utolsó napján jelentette be az új bemutatószalont, beharangozva, hogy 2022-ben Hszincsianggal közösen vágnak bele egy elektromos utazásba. A poszt mellé fotókat is közöltek a megnyitóról, többek között „Tesla <3 Hszincsiang” táblát tartó emberekről.

A vállalat döntését élesen elítélték nemzetközi emberi jogi szervezetek, de emellett érdekes az az aspektus is, hogy az Egyesült Államok korábban már számos szankciót kirótt Kínára a tartományban elkövetett jogsértések miatt. Az amerikai cégeknek is megtiltották már, hogy helyi vállalatokkal és beszállítókkal üzleteljenek. Joe Biden elnök pedig a múlt hónapban írta alá azt a törvényt, ami biztosítani kívánja, hogy amerikai szereplőknek nem lehet köze ujgur kényszermunkához.

A most megnyílt üzlet a Tesla 211. kínai szalonja, és a megnyitását ujgur szervezetek mellett a Human Rights Watch nemzetközi szervezet is kritizálta: mint a jogvédő szervezet ausztrál kutatója, Sophie McNeill a Guardiannek elmondta, Peking és az üzleti körök már jó ideje építettek arra a globális szándékra, ami a profitot az emberi jogok elé helyezte, még akkor is, ha emberiesség elleni bűncselekményekről szóló vádakról van szó, és ezt nem lenne szabad tovább engedniük 2022-ben is.

Az elmúlt években több nemzetközi, illetve amerikai vállalat is otthagyta a régiót. Legutóbb az Intel jelentette be, hogy azt kérték beszállítóiktól, hogy se termékeket, se szolgáltatásokat, se munkaerőt ne vegyenek igénybe a régiótól. A bejelentést akkor komoly felháborodás fogadta a kínai sajtóban és közéletben, mire az Intel közzétett egy bocsánatkérő levelet, melyben azzal védekeztek, hogy nekik csak meg kell felelniük az amerikai törvényeknek, és a döntés nem jelent részükről állásfoglalást a tartománnyal kapcsolatban.