Magyar segítséggel verheti szét Bosznia-Hercegovinát a „kispályás Orbán-hasonmás”

Lezárt tartalom a Kör tagjainak
január 5., szerda 5:08
5

1992-ben sokkoló képek járták be a világot, miután megkezdődött Szarajevó ostroma. A képeken épületek lángoltak, rommá lőtt városrészekben bolyongtak a túlélők és a megmaradt holmijaik után kutató lakók, járókelők bújtak páncélosok mögé a város magasabb épületeiben tanyázó mesterlövészek elől. Magyarországon nemcsak azért hatottak különösen erősen ezek a képek, mert Szarajevó közel van, hanem azért is, mert az ott készült képeken és videókon olyan épületeket láttunk, amilyenek a mi városainkban is álltak, az emberek olyan ruhákat hordtak, amilyeneket mi hordtunk, a gyerekek úgy játszottak, ahogy mi játszottunk.

Mesterlövészek által belátható kereszteződésen átsiető szarajevóiak Fotó: PIERRE VERDY/AFP

A ma élő magyarok többsége számára a délszláv konfliktus lett a háború, ami időben és térben is hozzánk legközelebb zajlott.

Fotó: GEORGES GOBET/AFP

A délszláv háború az EU és a NATO tagállamainak emlékeiben is élénken él, ez volt az az európai konfliktus, amit többé-kevésbé megfelelően le tudtak zárni a felek az Egyesült Államok, az EU és az ENSZ bábáskodásával. 1995-ben megszületett a daytoni békemegállapodás, ami a mai napig szabályozza Bosznia-Hercegovina életét és az állam működését. A nyugat büszke volt magára. Igaz ugyan, hogy három év múlva kirobbant a koszovói háború, de akkoriban úgy tűnt, hogy legalább Boszniában nagyjából rendben mennek a dolgok.

A korábbi boszniai parlament, miután eltalálta egy szerb harckocsi Fotó: MICHAEL EVSTAFIEV/AFP

A „kispályás Orbán-hasonmás” akcióba lendül

Éppen ezért is követi a fél világ szörnyülködve azt, ami az utóbbi hónapokban történik Boszniában. Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina háromfős elnökségének szerb tagja egyre vadabb bejelentéseket tesz arról, hogyan építené le a 95-ös daytoni békében megalkotott Bosznia-Hercegovina központi szerveit, és léptetné ki fokozatosan az államalakulatból az ország területének kb. felét elfoglaló Boszniai Szerb Köztársaságot (Republika Srpska - RS).

Christian Schmidt német diplomata, 2021 óta a Bosznia-Hercegovina nemzetközi ellenőrzését és egységét szavatoló ENSZ-főképviselő, tavaly novemberi jelentésében már azt írta, hogy az állam „a háború utáni időszak legsúlyosabb, a létét veszélyeztető fenyegetéssel” áll szemben. Gabriel Escobar, Biden amerikai elnöknek a térséggel foglalkozó különmegbízottja szerint pedig Dodik „szíven szúrja a daytoni békét”.

Az amerikaiak nem voltak mindig ennyire ellenségesek Dodikkal szemben, Bill Clinton elnöksége alatt, 1998-ban még „egy lélegzetvételnyi friss levegőnek” nevezték a politikust, aki akkor 39 évesen épp a Boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke lett. A nyugati országok liberális eszméi és kompromisszumkészsége miatt tekintettek rá nagy várakozással, így senkinek nem volt egy rossz szava sem arra, hogy Dodik annak ellenére lett 1998-ban az RS miniszterelnöke egy koalíciós kormány élén, hogy pártjának csak két képviselője volt a nemzetgyűlésben.

Lépj be a Körbe, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a körnek? Lépj be!

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt