Ha nincs a koronavírus járvány, az előző évek adataiból kiindulva 2020. március közepe és 2021. szeptember közepe között 191 645 ember halt volna meg Magyarországon. A járvány pusztító hatását mutatja, hogy ehhez képest 220 072-en haltak meg.

Vagyis 28 427-tel többen hunytak el Magyarországon ebben a másfél évben, mint amennyien feltételezhetően meghaltak volna az országban a koronavírus-járvány és annak következményei nélkül.

Ez 15 százalékos növekedés.

Erre a következtetésre jutott Tóth G. Csaba közgazdász-demográfus a napokban megjelent tanulmányában.

Miért van szükség ilyen számolgatásra, ha amúgy is van hivatalos adat arról, hogy hányan halnak meg a koronavírussal összefüggésbe hozhatóan Magyarországon?

Mert ez pontosabb mutatója a járvány összhatásának, mint az operatív törzs napi jelentései a halálesetekről. A magyarországi halálozásokat a vírusfertőzésen túl befolyásolhatja az egészségügyi rendszer túlterheltsége, ami nem csak a koronavírusos betegeket érinti, például a halaszthatónak ítélt kórházi műtétek korlátozásával. De ilyen tényező a fertőzésveszély miatt elhalasztott vagy végleg meghiúsult orvoslátogatások nagy száma, vagy a válsággal kapcsolatos pszichológiai ártalmak, az öngyilkosságok is.

Miközben vannak olyan tényezők is, amik csökkentették a halálozások számát. Átlagosan évente 3 000 körüli áldozata van az influenzának Magyarországon, de a járványügyi intézkedések miatt 2021-ben lényegében nem volt influenza-járvány. A korlátozások miatti kisebb forgalomban 23 százalékkal kevesebben veszítették az életüket gépjármű-balesetben.

Így aztán az csak egy adat, hogy az operatív törzs 2020 12. hete és 2021 37. hete között 30 123 covid-áldozatot jelentett, ami egyébként 1 696 fővel magasabb a többlethalálozás összetettebb mutatójánál.

A többlethalálozás (kék) és az operatív törzs által jelentett hivatalos áldozatok száma (zöld) egy grafikonon:

A 28 427 fős többlethalálozás jobban írja le a járvány összhatását Magyarországon.

Ebbe az időszakban az első három hullám részletes vizsgálata fért bele, az őszi negyedik hullámé már nem. De így is tanulságos.

• A 2020-as tavaszi első hullám viszonylag enyhe volt.
• A 2020-as őszi második hullámban, amikor még nem volt oltás, már 15 200 fős volt a többlethalálozás. 29 százalékkal magasabb az előző éveknél.
• A 2021. tavaszi harmadik hullámban 13 400 fős volt a többlethalálozás. Ezt jelentősen befolyásolta, hogy a lezárások és a maszkhasználat miatt lényegében nem volt influenza, amiben átlagosan 3 000-an haltak meg az előző években. És már volt oltás. Így lett 26 százalékos a többlethalálozás.

A többlethalandóság magasabb az idősebb korosztályokban. A többlethalálozás 77 százaléka a 65 év felettiekhez kötődött, 22 százaléka a 40-65 éves korosztályhoz, 1 százaléka a 40 év alattiakhoz.

De jelentős változás volt a második és a harmadik hullámban, ami vélhetően az oltásoknak és az elmaradt influenzajárványnak köszönhető. 2020 őszéhez képest, amikor a többlethalálozás 60 százaléka a 70 év felettiekhez kötődött, 2021 tavaszára ez az arány lement 37 százalékra. Ez volt az az időszak, amikor a legidősebbeket már elkezdték oltani, és elmaradt a téli influenzajárvány. Miközben a 40-74 éveseknél az arány jelentősen megnőtt, a második hullám 39 százalékáról a harmadikban 62 százalékra.

A többlethalálozási arány majdnem kétszer olyan magas a férfiaknál, mint a nőknél szinte minden korcsoportban.

És jelentősek a különbségek régiónként. Észak-Magyarországon volt a legmagasabb a többlethalálozás (százezer főre vetítve 356), a Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarországon a legalacsonyabb (szintén százezer főre 227).

A szeptemberben induló negyedik hullám adatainak elemzése majd későbbre várható. Azóta 10 ezerrel nőtt a hivatalos áldozatok száma Magyarországon, összesen már 40 ezer felett van.