4 év alatt semmi sem változott: ugyanannyian, ugyanott és ugyanannyiból kapnak szociális tűzifát
Hogy a magyarországi szegénység nem sokat javult az elmúlt években, azt a hatósági áras csirkefarhát mellett talán a rászorulóknak kiosztott szociális tűzifa mennyisége mutatja a legjobban. Ez most azért is aktuális kérdés, mert az előrejelzések szerint február közepéig éjszakánként mindig fagyni fog, másrészt a Nemzeti Népegészségügyi Központ már január elején közölte, hogy az ország északkeleti területén magas a légszennyezettség a szálló por miatt, amin tovább ront, hogy gyakran nem megfelelő tüzelőt, például nedves és kezelt fát, szénfajtákat, műanyagot égetnek.
A Belügyminisztérium adatai szerint 2019-ben 2 358, ötezer főnél kevesebb lakosú település önkormányzata kapott összesen 5 milliárd forintot tűzifa vásárlására. Már a 2021-es adatokat is lehet tudni: 2 351 önkormányzat pályázott eredményesen a szociális tűzifa programban, az infláció ellenére az ötmilliárd forintos országos keret változatlan maradt (sőt 2022-ben is ennyi lesz). Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára 2018-ban azt mondta, 180 ezer család jut támogatáshoz a pályázatnak köszönhetően. A 2021-es keretből pedig szintén 180-190 ezer család kaphatott segítséget a téli tüzelőjéhez.
Vagyis a rászoruló családok száma változatlan maradt az évek alatt, a támogatást kapó települési önkormányzatok száma is stagnált, valamint az 5 milliárd forintos keret sem bővült, ellenben a KSH decemberi adatai szerint a tűzifa ára egy év alatt 9 százalékkal lett drágább.
„Gyakorlatilag mostanra kiosztottuk a tűzifát. 543 igénylés érkezett be, így egy főnek 2,3 köbméter »puha« fát tudtunk adni. Az önkormányzat a szállítási költséget fizette”
- mondta lapunknak Szeli Zoltán, Tiszacsege polgármestere. A település 2020-ban 15,7 millió forint támogatást kapott, 2021-ben viszont 14,7 millió forintból kellett beszerezniük a fát. Novembertől áprilisig 6-7 köbméter fa biztosan kellene ahhoz, hogy meleg legyen a legszegényebbek otthonaiban is, tehát a szociális tűzifa nagyjából a harmadát fedezi a szükségletnek.
A közel 5 ezer fős (de a népesség folyamatosan csökken) városban 8,2 százalékos a munkanélküliség (2019 januárban is 8,3 százalékos volt Tiszacsegén), és 130-an dolgoznak közmunkában. A fát az állami tulajdonban lévő NYÍRERDŐ Zrt.-től vásárolták. A társaság Magyarország észak-keleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye területén mintegy 60 ezer hektár állami tulajdonú erdőterületet kezel nyereségesen: 2020-ban 6 milliárd forint forgalom mellett 290 millió forintos nyereség jött össze az erdészeti cégnél. Tehát csak ennek az egy állami erdészeti cégnek több a bevétele, mint amennyiből az állam az országos szociális tűzifa pályázatokat letudja.
Hogy a szociális helyzet nem javult az elmúlt években, azt jól mutatja az is, hogy 2018-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megye 358 települése közül 298 kapott szociális tüzelőanyag (tűzifa) támogatást, 2021-ben 296 településen kaptak segítséget a lakosok. Tehát a megyében hétből hat falu vagy kisváros lakossága szorul rá bizonyos mértékig a támogatásra.
A legtöbb pénzt azonban a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabura kapta, 27 millió forintot, ahol a Népszava cikke szerint a 3300 lakos 90 százaléka roma, és 16,5 százalékos a munkanélküliség. A napi.hu írta meg 2018-ban, hogy akkor a 10 százalékos munkanélküliséggel sújtott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Baktalórántháza kapta a legtöbbet: 13,2 millió forintot. A munkanélküliség most is 10 százalékos a városban, csak már 17,7 millió forintot költhetnek a tűzifára.
A szegénység azonban mindenhol jelen van az országban: Pest megyében 94 településen osztanak szociális tűzifát Szobtól Telkiig, pedig utóbbi elvileg az egyik leggazdagabb község az országban. A kapott 780 ezer forintból mintegy 50 köbméter fát tudnak beszerezni. A turisták által is kedvelt települések is pályáztak szociális tűzifára: Balatonkenese például 2,9 millió forintot nyert, Balatonszemes 1,8 millió forintot, a nyáron mindig zsúfolt Balatonlelle pedig 4,7 millió forintra tartott igényt. De a külföldiek körében is top célpontnak számító Tihany és Hévíz lakosai sem boldogulnának szociális tűzifa nélkül.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.