A kormány, különösen választások előtt nagyon szereti azt hirdetni magáról, hogy meg tud állítani különböző súlyos veszélyforrásokat Magyarország határain. Megállította már a migrációt keletről és délről, a Soros-hálózat és Brüsszel befolyását nyugatról, most pedig az inflációt állítja éppen meg, ami - az eddigi ellenfelek közül a legalattomosabban - minden irányból támad.

Ehhez pedig a kormány legújabb kedvenc fegyvere a hatósági árazás: előbb az üzemanyagok, majd valamilyen szempontból alapvetőnek tartott hat élelmiszer árát fagyasztotta be, és hirdeti büszkén ennek eredményeit. Ettől valószínűleg azt várják Orbánék, hogy két legyet is üthetnek egy csapásra, csökkenthetik az inflációt, és, ami még fontosabb, jó pontot szerezhetnek a választóknál. Hogy ez mennyire fontos szempont, azt az is mutatja, hogy a kormány nem győzi elégszer elmondani, mennyire megvédték az árstoppal a magyar családokat. Ráadásul mindez az államnak egy forintjába sem kerül, mert lényegében a termelőkre és a kereskedőkre hárítja a magyar családok megvédésének költségeit.

De vajon tényleg alkalmas eszköz az árak befagyasztása az inflációval szemben? Közgazdászokat kérdeztünk arról, mennyire komolyan vehető gazdaságpolitikai eszköz az árstop, lehetne-e jobban csinálni, és milyen más eszközök állhatnak a kormány rendelkezésére.

Ami stop, az stop!

Nagy Márton, az MNB korábbi alelnöke, jelenleg Orbán Viktor gazdasági tanácsadója fejtette ki a kormány gazdasági logikáját az árbefagyasztás mögött. Eszerint:

Ha a kormány nem engedi az áremelést, akkor nem fognak emelkedni az árak.Ezzel a vaslogikával nehéz vitatkozni, de vajon ennyivel meg lehet oldani az inflációt, vagyis a fogyasztói árak emelkedését? Ha megoldani nem is lehet, elvileg és szigorúan statisztikai értelemben lehet hatása a hatósági árazásnak az inflációra. Nagy Márton például arról beszélt, hogy a benzin árának befagyasztása hatással lehet az inflációra, amiben valóban lehet valami, ugyanis az energiaárak tipikusan olyanok, amelyek végiggyűrűznek a gazdaságon, mindenhol emelve az árakat. Mivel egy mezőgazdasági termelőnek és egy autóipari cégnek is el kell juttatni a termékét A-ból B-be, a benzinköltség mindenképpen olyan elem, amit figyelembe kell vennie az árazásnál. Ha az nem nő, annyival nem kell emelnie a terméke árát, hogy ki tudja fizetni a drágább tankolást, vagyis ez az árstop hatással lehetett az inflációra.