A Transparency International publikálta idei országjelentéseit, melyekben régiónként is elemzik az országok korrupciós indexében végbement változásokat, ezek okát és következményeit. Arról már írtunk, hogy az 1995-óta Transparency Internationál által végzett felméréseken Magyarország még egyszer sem kapott ilyen negatív értékelést, érdemes azonban azt is megvizsgálni, milyen változások mentek végbe az EU egészén belül.

A Trancparency International minden évben felmérést készít az országok korrupciós szintjéről. A felmérések végeredménye egy 0-tól 100-ig terjedő Korrupció Érzékelési Index (CPI), amely alapján aztán régiónként és összességében is rangsorolják az országokat. Érdemes megjegyezni, hogy a 0-tól 100-ig terjedő indexet csak 2012 óta vezették be, Magyarország CPI-je azóta 55-ről 43-ra esett vissza.

Bár az EU 66-os CPI átlagával továbbra is a régiók ranglistájának tetején foglal helyet, a Transparency International aggasztónak tartja, hogy az uniós tagállamok indexei mintha stagnálnának az utóbbi időben. A világjárványnak köszönhetően az EU visszavett az átláthatósági és elszámoltathatósági intézkedéseiből, a közbizalom pedig a beszerzési botrányoknak köszönhetően jelentősen bezuhant.

A szervezet szerint aggályos, hogy a főleg Kelet-Európában egyre inkább erősödő korrupció ellen az EU nem képes érdemben fellépni. A nemzeti szintű jogérvényesítés hiánya pedig lehetővé teszi a korrupció nemzetek közötti exportját és az emberi jogok globális szintű megsértését. Mielőbb fel kellene számolni a jogi kiskapukat, amik lehetővé teszik például az olyan ügyeket, amelyekre tavaly a Pandora iratok révén rálátást kaphattunk. Az EU-ról készült jelentésben a Transparency International külön kiemel két, velünk határos országot, amikre érdemes lesz a jövőben is odafigyelni. Ez egyik az 57 CPI-t kapott Szlovénia. Ezzel Szlovénia lassú javulás után visszaesett a 2013-as mélypontra. Az országban a Transparency International szerint szilárd antikorrupciós rendszer ellenére a járvány alatt a közbeszerzéseket nem ellenőrizték rendszeresen, és a szabad verseny körülményeit sem biztosították a hatóságok. A nyomás egyre nőtt a független felügyeleti szerveken, a sajtó állapota pedig egyre romlott. A megoldás a jelentés szerint az lenne, ha a szlovén civilek nagyobb beleszólást kapnának a döntéshozatalba, ha megerősödnének a független felügyeleti szervek, és a kormány figyelembe venné az EU-s korrupcióellenes irányadó elveit.

A másik ország Ausztria. Bár a maga 74 pontjával bőven az átlag felett áll, a lassú lecsúszást (3 év alatt 3 pont, ami valóban nem sokat jelent) a jelentés figyelemreméltónak gondolja, és a világjárvány alatti antikorrupciós fellépések hiányának tudja be. Kiemeli továbbá a Sebastian Kurz kancellár körül kialakult botrányt, ami felhívta a figyelmet az ország sajátos médiakörülményeire. 2017 óta Ausztria a Európai Tanács által megfogalmazott 17 ajánlott intézkedésből összesen kettőt teljesített.

A Korrupció Érzékelési Index a legelterjedtebb korrupciós rangsor a világon. Szakértők és üzletemberek véleményére alapozva határozza meg az adott országok közszférájának korrupciós szintjét. Minden ország indexe legalább 3 adatforrásból dolgozik, amiket 13 különböző felmérésből állítottak össze.

A felmérések készítésekor figyelembe vett szempontok:

• Megvesztegetés
• A közpénzek eltérítése
• Tisztviselői jogok következmény nélküli magán célra való felhasználása
• A kormányok antikorrupciós hatásköre
• A bürokrácia mértéke (a túlzott bürokrácia elősegítheti a korrupciót)
• Nepotizmus a közszolgálatban
• Köztisztviselők pénzügyeinek átláthatósága
• Jogi védelem a korrupció ellen fellépő egyéneknek
• A kormányzati tevékenységek nyilvánosságának szintje

Bódog Bálint cikke