A katalán parlament elítélte a boszorkányüldözéseket

középkor
2022 január 27., 14:55

A 15. és 18. század közötti boszorkányüldözéseket elítélő állásfoglalást szavazott meg nagy többséggel a katalán autonóm parlament szerdai ülésén Barcelonában annak a több mint 700 a nőknek az emlékére, akiket megkínoztak és meggyilkoltak. Ebben a korszakban gyakran a nőket okolták egy gyerek haláláért vagy a gyenge termésért.

A határozat célja a történelmi emlékezet helyreállítása, a boszorkányság vádjával igazságtalanul bíróság elé állított és kivégzett több száz nő rehabilitálása volt. Felszólítja az önkormányzatokat, hogy vizsgálják felül utcajegyzékeiket,

és történelmi jóvátételként közterületek viseljék olyanok nevét, akik ennek a nőellenes üldözésnek az áldozatai lettek.A katalán parlament a döntésével szorgalmazza egy akadémiai tanulmány elkészítését is, ami a nemi szempontok figyelembe vételével vizsgálja a boszorkányüldözéseket. Az állásfoglalás a Sapiens tudományos folyóirat által Nem boszorkányok voltak, nők voltak címmel indított kampány eredményeként született meg. Jenn Diaz, a Katalán Republikánus Baloldal alelnöke azt mondta: „Korábban boszorkánynak hívtak bennünket, most feminácinak, hisztérikusnak vagy szexuálisan frusztráltnak. Korábban boszorkányüldözést folytattak, ma ezt femicídiumnak hívják.”

Katalónia volt az egyik első olyan régió Európában, ahol boszorkányperek indultak, 1424-ben itt fogadtak el először olyan törvényt, amelyben bűncselekménynek minősítették a boszorkányságot, azonban a büntetés nem máglyahalál, hanem akasztás volt. (BBC/MTI)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.