Megszavazta a Fidesz: megszüntették a kulturális szférában dolgozók közalkalmazotti státuszát
2020 május 19., 12:46
Adott is béremelést a kormány, meg nem is
- A kulturális dolgozóknak 20, a védőnőknek 21 százalékos béremelést ígért a kormány az új évre.
- Facebook-hirdetésekben is népszerűsítették az intézkedéseket.
- Úgy tűnik, sok kulturális dolgozónak csak annyival emelkedik a fizetése, amennyivel amúgy is növekszik a garantált bérminimum.
- A védőnők örömét egy pótlék eltüntetése árnyékolhatja be.
„Örömömre szolgál, hogy a kormány elismerését ezzel a nagymértékű béremeléssel is kifejezhetjük” – üzente Kásler Miklós miniszter a kulturális dolgozóknak év végi videójában.
Orbán Viktor októberben 20 százalékos emelést jelentett be számukra, ehhez képest tíz éve a szférában dolgozó olvasónk meglepve olvasta januárban, hogy a bruttó fizetése csak 18,5 százalékkal nőtt, 195 ezer forintra. Ez azt jelenti, hogy hat órára bejelentett dolgozóként 130 ezer forintot fog kézhez kapni.
Fizetése továbbra is megegyezik a garantált bérminimummal, amit a kulturális dolgozóktól függetlenül amúgy is megemelt a kormány.
Felhívta az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), ahol azt mondták neki, a béremelésre pályázatot kellett benyújtaniuk a munkáltatóknak, akik majd tavasszal kapják meg rá az állami támogatást. De a 20 százalék nem az új, hanem a tavalyi fizetésére rakódik, ami még nem tartalmazta az új bérminimumot.
Tehát ha minden jól megy, olvasónk fizetése további bruttó 2160 forinttal fog emelkedni, így jön majd ki a 20 százalék a papíron látható 18,5 százalék helyett. Ezt visszamenőleg is meg fogja kapni januárra és februárra.
Úgy tűnik, esetében az általános bérminimum-emelés elnyelte a kulturális dolgozóknak beharangozott növekedés nagy részét.Pedig Kásler Miklós december végén arról beszélt, a 20 százalékos emelés célja, hogy segítse az „eredményes kulturális feladatellátást, és támogassa a kultúrában dolgozók pályán tartását. Mindemellett segíti, hogy a fiatalok olyan életpályát, olyan hivatást találjanak a kultúrában, amely nem csak munkahelyet, de célt is biztosít”. A béremelésről Orbán Viktor is posztolt, és több fideszes képviselő Facebook-hirdetésben reklámozta.
link
Forrás
Az Emmit hiába kérdeztük, hogy tényleg a tavalyi fizetéshez számolják-e a 20 százalékot, de a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) megerősítette értesülésünket. Dobrovits Orsolya, a szervezet elnöke azt mondta, a minisztérium a novemberi fizetési adatokat kérte be a munkáltatóktól.
A KKDSZ még tavaly év végén jelezte, hogy így sokaknál elvész a béremelés nagy része, ráadásul a december 6-ai kormányrendeletben is szerepel, hogy a 20 százalékos emelés a 2022 januárjától hatályos „kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó szabályok figyelembevételével történik”.
Dobrovitsnak tavaly azzal érveltek a minisztériumban, hogy nem tudnak olyan bérminimummal számolni, amit még nem is ismernek. Az új bérminimum összege csak később, egy december 15-ei rendeletben jelent meg, amikorra már le kellett adni a pályázatokat.
link
Forrás
Azok, akik már tavaly is többet kerestek a garantált bérminimumnál, elvileg valóban kaphatnak 20 százalékos emelést. (Persze arányaiban ez is alig több, mint amennyivel a garantált bérminimum nő.)
Nehéz megmondani, ők pontosan mennyien vannak, mivel két éve elvették a legtöbb kulturális dolgozó közalkalmazotti státuszát. Dobrovits szerint azóta növekedtek a különbségek, gyakran két egymástól néhány kilométerre dolgozó könyvtárosnak is jelentősen eltér a fizetése. A korábbi tendenciák alapján arra számít, sokan ezután is a bérminimumot fogják kapni, ahogy eddig.
A védőnők is kapnak, csak nem úgy
A védőnők 21 százalékos béremelésre készültek az új évben, de egy december 22-ei kormányrendelet őket is megtréfálta.
Ebből kiderült, hogy néhány, az elmúlt években megítélt bérkiegészítés beépült az alapbérbe. Nem hozzáadták, tehát az alapbér nem emelkedett a kiegészítés összegével, hanem egyszerűen beolvadt, mintha már nem is lenne.
Így az alapbér hiába emelkedik 21 százalékkal, úgy tűnik, a beolvasztott kiegészítéseket nem vihetik haza a védőnők. Változó, hogy ez mekkora érvágást jelent: vannak, akik havi 20-30 ezer forintot, mások 60-80 ezret bukhatnak attól függően, hogy mekkora körzetet látnak el, mondta Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének (MAVE) elnöke.
A nagyobb városok védőnőit tehát jobban érinti a veszteség, mivel ők nagy körzeteket visznek, de rosszul járhatnak azok is, akik egyszerre több kisebb körzetért felelnek.
Csordás szerint a nagy körzetben dolgozó, pályakezdő védőnők akár többet is veszíthetnek, mint amennyit a béremeléssel nyernek. Előfordulhat például, hogy egy kezdő védőnő, aki eddig 89 ezer forint kiegészítést kapott egy nagy létszámú iskola ellátásáért, most ezt az összeget elveszíti, és cserébe csak 71 ezer forinttal nő az alapbére.
Bonyolítja a helyzetet, hogy az egyesület szerint a munkáltatók továbbra is megkapják a központi támogatást a beolvasztott kiegészítésekre, mivel a korábbi rendeletet nem módosították. Ez alapján az önkormányzatok, egyházak, állami intézmények továbbra is odaadhatnák a pénzt a védőnőknek, kérdés, megteszik-e.
A MAVE a minisztériumhoz fordult, hogy segítsenek tisztázni, milyen juttatások járnak mostantól a védőnőknek az alapbéren felül. Horváth Ildikó államtitkár válaszából is arra lehet következtetni, hogy a beolvasztott kiegészítést már nem kell odaadni automatikusan.
Csordás tud olyan önkormányzatokról, amelyek továbbra is kifizetik az eddigi összeget, így náluk valóban érvényes a 21 százalékos béremelés. Máshol viszont úgy tűnik, nem számolnak ezzel.Az egyesület elnöke azt mondta, önmagában nem lenne baj, hogy egyszerűsítik bérpótlékokkal toldozgatott-foldozgatott rendszert. Az viszont komoly probléma, ha nem tudják garantálni a beígért béremelést.
„Pontosan akkor fogjuk látni, hogy milyen mértékű a 2022-es bérnövekedés, ha a védőnők megkapják az átsorolásukat és a januári fizetésüket” – mondta Csordás.
Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, de nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.