„Egy hulla uralja a társadalmat – a munka hullája. A földgolyó valamennyi hatalma arra esküdött fel, hogy ezt az uralmat védelmezze: a pápa és a Világbank, Tony Blair és Jörg Haider, a szakszervezetek és a vállalatok, a német ökologisták és a francia szocialisták. Mindannyian csak azt ismételgetik: »Munka, munka, munka!«
Aki még nem felejtett el gondolkodni, könnyen beláthatja, hogy ez az attitűd tarthatatlan, tekintve, hogy a munka társadalma jelenleg nem pusztán átmeneti válságon megy keresztül, hanem éppen végső korlátaival szembesül. A mikroelektronikai forradalom óta a gazdasági termelés oly mértékben függetlenedett az emberi munkaerő-kifejtéstől, ami néhány évtizeddel ezelőtt csak a tudományos-fantasztikumban volt elképzelhető. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy ennek a folyamatnak megálljt lehetne parancsolni vagy visszafordítani. A munkaerőáru eladása a 21. században nagyjából annyira ígéretes vállalkozás, mint postakocsikkal üzletelni a huszadikban. Ennek ellenére mindazokat, akik nem képesek áruba bocsátani munkaerejüket, továbbra is »feleslegesnek« nyilvánítják és a társadalom szemétdombjára vetik.”
Így kezdődik a német Krízis csoport 1999-ben kiadott, Kiáltvány a munka ellen című szövege (a magyar fordítás részletekben itt elérhető). A kiáltvány nem kavart nagy port a megjelenésekor, baloldali körökben persze foglalkoztak vele, de azért nem ért el túl sok embert. Miért is ért volna? Néhány német filozófus, közgazdász és társadalomtudós gondolatait tartalmazta, olyan emberekét, akik sok tekintetben még Marxnál is marxistábbak voltak. Miért érdekelt volna az ilyesmi szélesebb tömegeket, mikor épp a Jóbarátok 5. évadát sugározta az NBC, végre magyarul is megjelent a Harry Potter és a bölcsek köve, a rádiókból pedig ez a szám ömlött:
Azóta viszont eltelt 21 év, megérkezett a koronavírus-járvány, és az utóbbi két évben gyökeresen megváltoztatta az élet- és munkakörülményeinket. Világszerte több millió ember fordult az úgynevezett munkaellenes mozgalom (anti-work movement) felé, csak az ezzel foglalkozó híreket és közösségeket összefogó alredditnek is már több mint 1,7 millió feliratkozója van. Az érdeklődés olyan nagy, hogy a nagy nyugati lapok is sorra jelentetik meg a mozgalomról szóló cikkeiket, legutóbb például a BBC írt a jelenségről.
Márpedig a munkaellenes mozgalom ideológiai alapját pontosan a Krízis csoportéhoz hasonló baloldali nézetek jelentik. Doreen Ford, az antiwork alreddit egyik moderátora Bob Black anarchista filozófus a munka eltörléséről írt 1985-ös esszéjét említette kiindulási pontként. Az esszé így kezdődik:
„Soha senkinek nem szabad dolgoznia.
A munka a világ szinte minden nyomorúságának forrása. Szinte minden gonoszság, amit meg tudsz nevezni, abból fakad, hogy dolgozol vagy hogy egy munkára tervezett világban élsz.
Ahhoz, hogy véget vessünk a szenvedésnek, abba kell hagynunk a munkát.”
Ez persze egyik felhívásban sem jelenti azt, hogy ne csináljunk semmit. A munkaalapú társadalom felszámolását indítványozó gondolkodók többsége szerint az embereknek ki kell pihenniük a fáradalmakat, amiket a munkaalapú társadalom okozott, utána pedig természetszerűen feléled bennük a tettvágy, de akkor sem kell a szó mai értelemben véve dolgozniuk, elég ha annyit tesznek, amennyi feltétlenül szükséges. Az pedig, hogy hosszadalmas munkával további tőkét és javakat állítsunk elő, egyáltalán nem szükséges. Foglalkozzunk inkább magunkkal és a szeretteinkkel, szórakozzunk, alkossunk, élvezzük egymás társaságát.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.