Fiatal felnőttek, akiknél a kiégés az alapállapot

Lezárt tartalom a Kör tagjainak
január 10., vasárnap 6:25

Évek óta terveztem írni egy cikket a halogatásról, de végül sosem jött össze. Ez nem egy béna vicc kezdete, hanem egy régi problémám újabb felbukkanása: hiába a rengeteg ötlet, a felmerülő témák, a sok-sok tennivaló, rendszeresen képtelen vagyok utolérni magam. Sokszor az se segít semmit, ha összeírom a teendőket, a rákövetkező alkalommal szinte teljesen ugyanazt a listát állítom elő újra.

Van, amikor egészen banális dolgok is kifognak rajtam: egy számla befizetését vagy a háziorvos felhívását képes vagyok szinte bármeddig halogatni, miközben ott ülök a számítógép előtt, és mindennek pár perc alatt a végére érhetnék.

A halogatással való szembenézést végül úgy próbáltam megoldani, hogy elkezdtem utána olvasni a témának, és elég hamar kiderült, hogy rengetegen vagyunk a világban, akik ugyanezzel küzdünk. És sokak egyik közös felismerése az volt, hogy mennyire nem ér semmit az a tanács, hogy ha nem tudsz a végére érni a dolgoknak, akkor csak szedd össze magad, és sikerülni fog.

A kiégett generáció

Az utánaolvasás időszakában jött szembe velem egy cikk, ami nagyon kilógott a többi közül, mert a halogatást egy jóval szélesebb társadalmi kontextusban vizsgálta, és arra jutott, hogy a fiatal felnőttek generációja egyszerűen rettentően kiégett. Anne Helen Petersen 2019 januárjában írt saját tapasztalatairól a Buzzfeeden, és cikkét döbbenetesen nagy érdeklődés kísérte. Pár nap alatt több mint hétmillióan kattintottak rá, világszerte rengeteg lap kapta fel a témát, Petersen pedig heteken át napi több ezer levelet kapott olyan fiataloktól, akik magukra ismertek a cikkében.

Nem arról van szó, hogy akár Petersen, akár a neki író fiatalok láblógatva üldögéltek volna otthon, és a semmittevésük miatt halogatták volna a végtelenségig az elintéznivalóikat. Épp ellenkezőleg: saját élettapasztalataikban az volt a közös, hogy mindannyian ezerféle dolgot csináltak egyszerre, különféle munkák, tanulmányok és projektek mellett próbálták valahogy egyben tartani a párkapcsolatukat vagy a baráti kapcsolataikat, és közben mégis folyamatosan úgy érezték, hogy minden kicsúszik a kezeik közül. Amit megéltek, az nem egyszerűen fáradtság vagy kimerültség volt, mert azoknál előbb-utóbb eljön egy pillanat, amikor a tested közbelép, és összeomlasz. De a kiégés nem ilyen, és épp ez benne az igazán veszélyes: az egyik napról a másikra átvergődve akár évekig is fennmaradhat ez az állapot, miközben úgy érzed, hogy folyamatosan el vagy maradva mindennel, és semmi értelme annak, amit csinálsz.

Petersen számára az egyik nagy felismerés az lett, hogy egy nagyon sokak által megélt tapasztalatot írt le, amiről addig alig beszélt valaki, mivel hiányoztak ehhez a közös fogalmak. Cikke hatását látva összeállított egy kérdőívet, és faggatni kezdte az amerikai húszon- és harmincéveseket, hogy meséljenek saját tapasztalataikról. Ezekre az interjúkra támaszkodva a cikkét egy egész könyvvé bővítette tovább, ami ősszel jelent meg Képtelen vagyok: Hogyan váltak a milleniálok a kiégett generációvá (Can't Even: How Millennials Became the Burnout Generation) címmel. És ugyan a Petersen könyvében megszólaló fiatalok mind amerikaiak, de az általuk elmesélt tapasztalatok és problémák jelentős része a világ számos országában, így nálunk is ismerősen hangozhatnak.

A Can't Even lapjain végig milleniálokról van szó, de magyarul ez elég szerencsétlenül hangzik, ráadásul Petersen lazán használja ezt a kategóriát: azokat a fiatalokat érti ide, akik 1980 és 2000 között születtek. Itthon ezt a halmazt mostanában leggyakrabban a fiatal felnőttek név alatt szokás összefogni, alighanem elsősorban az ez alatt a név alatt futó, sok ezer taggal rendelkező netes életvezetési csoportok nyomán.

Petersen könyvének egyik fontos felismerése, hogy bár itt egyéni élethelyzetekről és egyéni kiégéstörténetekről van szó, de pont e történetek közötti hasonlóság mutatja meg, hogy nem egyéni, hanem társadalmi problémáról kell beszélnünk. Amit nem fogunk tudni megoldani, ha kicsit okosabban szervezzük az életünket, ha beszerzünk még egy appot, ami segít összerendezni a napi teendőket, ha még jobban odafigyelünk arra, hogy egészségesen étkezzünk. Hanem hátrébb kell lépni egyet, és megnézni, mi okozza ezt az egészet.

Lépj be a Körbe, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a körnek? Lépj be!