A mianmari katonai junta „bűnszövetkezetként” működik, rettegésben tartja az ország népét, ezért meg kell szigorítani a vele szembeni szankciókat – jelentette ki az ENSZ emberi jogi jelentéstevője a közleményében, amiben jelezte, hogy a közeljövőben olyan jelentést adnak ki, amiben a junta fegyverbeszerzési csatornáit is feltárják.

Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala pedig arról számolt be, hogy friss információi alapján az eddig ismertnél több lehet azoknak a halálos áldozatoknak a száma, akiken a mianmari katonai elnyomás elleni tiltakozást torolták meg.

A junta ellenzői a hatalomátvétel első évfordulójára általános, de néma sztrájkot hirdettek meg az egész országra, ennek következtében a tudósítók csaknem kihalt utcákat láttak.

Tom Andrews, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által felkért független emberi jogi jelentéstevő, volt amerikai kongresszusi képviselő arról számolt be a közleményében, hogy az utóbbi hónapokban még több információt kapott tömeggyilkosságokról, kórházak, humanitárius szervezetek elleni támadásokról, falvak bombázásáról, felgyújtásáról, mint korábban.

„A katonai junta úgy működik, mint egy bűnszövetkezet, gyilkol, kínoz, elrabol, elűz embereket a lakhelyükről, miközben ráteszi a kezét az ország minden jövedelmére, vagyonára, ezért a nemzetközi közösségnek hatékony lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy megfossza a hadsereget e bevételektől, a fegyverutánpótlástól és az elismertség minden formájától”

– mondta, és beharangozta alapos jelentését a fegyverbeszerzési forrásokról. Felpanaszolta, hogy az elmúlt egy évben az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem vezetett be teljes fegyverszállítási embargót Mianmar ellen. „A mianmari nép többet érdemel ennél az ENSZ-től és a nemzetközi közösségtől” – fogalmazott.

Ezzel szemben Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Irodájának szóvivője szintén Genfben arról beszélt, hogy Mianmarban a legrosszabb körülmények között élő 6,2 millió lakos alapvető szükségleteinek idei évi kielégítésére az ENSZ-nek 826 millió dollárt kellene nyújtania nekik, ami minden korábbinál nagyobb összeg az ország esetében, a tavalyi szükségletnek például több mint a kétszerese. Ez a növekedés is jelzi, milyen nagy válságban van Mianmar – mondta a szóvivő, aki szerint az 54 millió lakosból 25 millió él szegénységben, ezen belül 14,4 milliónak van szüksége valamilyen humanitárius segélyre, és 6,2 millió a legnyomorultabbak száma.

A katonai hatalmat elutasító rendszeres tiltakozások elleni megtorló intézkedéseknek legalább 1500 halálos áldozatuk van, de ezen kívül még több ezer ember halhatott meg a fegyveres ellenállásban – közölte az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának szóvivője a hivatal genfi székhelyén.

Legalább 11 787 embert törvénytelenül vettek őrizetbe, és közülük 8779 még mindig nem nyerte vissza szabadságát. Ezek a számok tartalmazzák a békés utcai tüntetőket és az interneten tiltakozókat is – mondta Ravina Samdaszani. A megöltek között mintegy 200 olyan ember van, aki kínzásba halt bele börtönben – mondta.

Nicholas Koumjian, a mianmari ügyek kivizsgálását irányító emberi jogi ENSZ-megbízott még hétfőn azt mondta, hogy feltehetőleg több mint 1000 embert öltek meg a puccs óta olyan körülmények között, amik emberiesség elleni, illetve háborús bűncselekményeknek tekinthetők. „A biztonsági erők több ezer polgári személyt tartottak fogva úgy, hogy felmerül az önkényes fogva tartás, a kínzás, a nemi erőszak és az emberölés megalapozott gyanúja, de naponta újabb információk és bizonyítékok kerülnek az aktáinkba” – állt Koumjian hétfői közleményében.

Az egyik helyi civilszervezet szerint – ami az erőszak, a kínzás és az ítélet nélküli kivégzések eseteiről gyűjt adatokat – a puccs óta kb. 1500 civilt öltek meg, és közel 12 ezret vettek őrizetbe. Több tömeggyilkosságot a katonák számlájára írnak.

Mianmarban a keddre meghirdetett általános sztrájkot a hadsereg próbálta meghiúsítani, a megelőző napokban több mint 70 embert vettek őrizetbe ennek részeként – jelentette a Myanmar Alin állami napilap, amit az AP amerikai hírügynökség idézett.

Megfélemlítették a magáncégek tulajdonosait, hogy ha csatlakoznak a sztrájkhoz, akkor a hatóságok elvehetik a vállalkozásukat. Ha valaki tüntetni mer, az hosszú börtönbüntetésre számíthat – írta az AP. A közösségi médiára olyan felvételek kerültek fel, amiken csaknem kihalt utcák láthatók különböző városokban. De voltak juntapárti gyűlések is, amikről szintén kerültek fel képek a közösségi médiára. A fővárosban, Najpjidóban több ezer ember vett részt egy gyűlésen, amin Min Aung Hlaing tábornokot, a junta vezetőjét éltették. (MTI)