„Becsléseink szerint Magyarországon az adóterhelés a jövedelmek növekedésével párhuzamosan csökken: a legfelső jövedelmi tizedbe tartozók összességében nagyjából 6-8 százalékkal kevesebb adót fizetnek jövedelmeik után, mint a legalsó jövedelmi tized háztartásainak tagjai” - írja friss tanulmányában a Budapest Intézet. A tanulmányt a roma önszerveződő kezdeményezéseket támogató Polgár Alapítvány az Esélyekért rendelte meg, fő megállapítása pedig sokkoló:

arányaiban többet adóznak Magyarországon a legszegényebbek, mint a leggazdagabbak.

Az persze logikus, hogy áfára például jövedelmük arányában jóval kevesebbet költenek a gazdagok, hiszen az áfa mindenkinek ugyanannyi, ráadásul minél kevesebbet keres valaki, jövedelmének annál nagyobb százalékát fordítja megtakarítás helyett fogyasztásra, amit viszont többnyire áfa terhel. Tehát az áfa Magyarországon is - ahogy a legtöbb európai országban - regresszív.

Ezt a hatást azonban sok más országban a jövedelemadó progresszivitása ellensúlyozza. Magyarországon persze nem.

„A magyar szja-rendszerből gyakorlatilag teljes mértékben hiányzik a progresszivitás: a gyermektelen adózók jövedelemtől függetlenül ugyanazzal a kulccsal adóznak, tehát a nagyon sokat és a nagyon keveset keresők fizetéséből ugyanakkora arányban von le az állam” - írja a tanulmány. Európában Magyarországon kívül csak Románia és Bulgária alkalmaz ilyen rendszert, és ugyan 2010 előtt több posztszocialista ország is próbálkozott egykulcsos szja-val, azóta többnyire visszavezették a nagyobb jövedelműekre vonatkozó magasabb kulcsokat.

A minimálbér és a hasonlóan alacsony jövedelmek adóterhelése pedig az EU-tagországok között Magyarországon a legmagasabb, ami megdrágítja a képzetlen
munkaerő foglalkoztatását és ezáltal szűkítheti az iskolázatlan népesség munkalehetőségeit. Ez a magas adóék is mindenekelőtt annak tulajdonítható, hogy a magyar szja-rendszer nem tartalmaz semmilyen jóváírást vagy kedvezményt, ami az alacsony jövedelmű, gyermektelen adózók adóterhelését csökkentené - áll a tanulmány vezetői összefoglalójában.

A Budapest Intézet adataiból ráadásul az is kiderül, hogy még a Fidesz büszkesége, a családi adókedvezmény sem csökkenti érdemben a legszegényebbek adóterheit. Egyrészt azért, mert az adózók csak 23 százaléka tudja igénybe venni, másrészt pedig azért, mert továbbra is többet oszt vissza a magasabb jövedelműeknek, mint a szegényebbeknek. 2020-ban például 336 milliárd forint esett ki a költségvetésből a családi adókedvezmény miatt, ennek több mint egyötöde, 70 milliárd forint a legmagasabb jövedelmű 10 százaléknak jutott,

ami több, mint amennyi az adófizetők alsó négy tizedének összesen jutott.

Az adófizetők felső három jövedelmi tizede kapta a kedvezmények csaknem felét, 161 milliárd forintot.

Így tehát a családi adókedvezmény is mindenek felett a gazdag és sokgyerekes családoknak kedvez az egygyerekes és/vagy szegényebb családokkal szemben. A tanulmányban elvégzett nemzetközi összehasonlítás is azt mutatja, hogy a három- és többgyermekesek családi adókedvezménye az európai országok mezőnyében magasnak, míg az egygyermekeseké inkább alacsonynak számít, és ezt az aránytalanságot a családi pótlék sem kompenzálja.