Kaszim-Dzsomart Tokajev kazah elnök aláírta a törvénymódosításokat, amik csökkentik a január elejei tüntetések és véres zavargások idején hevesen bírált elődje, Nurszultan Nazarbajev jogköreit.

A zavargások során a tiltakozók haragjának egyik célpontja a 81 éves, előző államfő volt, aki 1990 és 2019 között állt a volt szovjetköztársaság élén, mielőtt átadta a hatalmat a hívének, Tokajevnek.

Nazarbajev a „kazah nemzet vezetője” címének és a nemzetbiztonsági tanács elnöki tisztségének birtokosaként a lemondása után továbbra is nagy befolyással rendelkezett a közép-ázsiai ország politikai rendszerében.

A most jóváhagyott módosítások szerint megszűnik a kormányzat kötelezettsége, hogy bel- és külpolitikai kérdésekben egyeztessen Nazarbajevvel – jelentette a Tengrinews kormánypárti hírügynökség.

A Habar közszolgálati hírügynökség jelentése szerint a módosítások értelmében megszűnik Nazarbajevnek az a joga is, hogy élete végéig a nemzetbiztonsági tanács és az országban élő etnikumok közötti összhang elősegítésén munkálkodó konzultatív gyűlés elnöke maradjon.

A zavargások idején Tokajev a hatalmának megerősítéséére saját hatáskörébe vonta a nemzetbiztonsági tanács meg a Nur-Otan kormánypárt vezetését, és Nazarbajev több közeli hozzátartozóját is menesztette fontos gazdasági tisztségekből.

Az üzemanyagként használt cseppfolyós gáz drágulása miatt kitört zavargások idején Tokajev segítséget kért Oroszországtól, ami a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) keretében 2000 katonát vezényelt ideiglenes jelleggel az országba. A zavargások lecsendesedése után a katonákat kivonták Kazahsztánból.

Az erőszakcselekmények során a hatóságok szerint 225-en haltak meg és kb. 10 ezer embert vettek őrizetbe.

A tüntetők többek között azt vetették Nazarbajev szemére, hogy a kormányzása idején virágzott a korrupció a közép-ázsiai országban. Tokajev azzal vádolta a volt elnök rokonait, hogy törvénytelenül gazdagodtak a kőolajban és ásványi anyagokban gazdag országban. (MTI)