A magyar statisztikai hatóságok tájékoztatták az Eurostatotot, hogy 2023 közepéig tervezik megszüntetni az MNB alapítványait és azok leányvállalatait, a kezelt eszközeik pedig közvetlenül a jegybank mérlegébe kerülhetnek – írja a Portfolio.

Az EU statisztikai hivatalának munkatársai tavaly májusban jártak Magyarországon, hogy a vitás kérdésekről és a további lépésekről egyeztessenek, erről adtak ki most egy összefoglaló jegyzőkönyvet, ami alapján ez nem új terv, a magyar hatóságok már 2020 végére ígérték az időközben egy egységbe összevont alapítványok állami körbe való visszasorolását, de ez a világjárvány miatt elmaradt.

A lap szerint az MNB korábban semmit sem kommunikált erről, még az eredetileg kitűzött határidőről sem, pedig úgy tűnik, évek óta tervezik az alapítványok bezárását. A Portfoliónak is csak annyit válaszoltak: „a témával kapcsolatban egyéb információval nem kívánunk szolgálni”.

Az MNB még 2014-ben hozott létre hat Pallas Athéné-alapítványt, amik azóta összeolvadtak, és csak a Pallas Athéné Alapítvány maradt, aminek a 2021 végén 280,6 milliárd forintra becsült vagyonát az Optima Befektetési Zrt. kezeli. Az alapítvány a vagyonát köteles megőrizni, nem költheti el, csak a befektetés hozamait használhatja fel a működésekor, és a keletkezett hozamból főleg oktatási, tudományos tevékenységeket támogatott, könyveket adott ki.

Az EU-val vita volt arról, hogy az alapítványok az alapításukkor a vagyonukat többnyire állampapírba fektették, amit aztán az Európai Központi Bank felől érkező felszólítás hatására 2016 végétől elkezdtek leépíteni. 2017 őszén Mario Draghi EKB-elnök kötelezettségszegési eljárással fenyegette Magyarországot. Az európai jegybank az MNB-t az EU-s alapszerződés 123-as cikkelyére hivatkozva vizsgálta, mondván: a jegybankok nem vásárolhatnak állampapírt az elsődleges piacon, csak a másodpiacon lehet, de ezek sem sérthetik a monetáris finanszírozás tilalmát. (Porfolio)