A bíróság szerint el kell távolítani a törvénytelenül felállított román betonkereszteket az úzvölgyi temetőből

külföld
2022 február 10., 17:43

A Bákó Megyei Törvényszék csütörtökön kimondott ítéletében érvénytelenítette az úzvölgyi katonatemető román parcellájának az építési engedélyét, és a törvénytelen építmény lebontását rendelte el.

Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok tették közzé. A törvényszéki határozat nem jogerős, a hivatalos közlés utáni 15 napban lehet fellebbezést benyújtani ellene.
A törvényszék érvényteleníti a 2018.12.17/69-es építési engedélyt, amit Darmanesti polgármestere állított ki a nemzetközi temető emlékművének és a román hősök ötven keresztjének a felállítására, és elrendeli az engedély alapján elvégzett munkálatok megszüntetését. A vesztes felet a törvényszék 350 lej perköltség kifizetésére kötelezte.

Az úzvölgyi katonatemetőbe erőszakkal bejutott románok 2019. június 6-án. A temetőben ortodox szertartás keretében felszentelték törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát.
photo_camera Az úzvölgyi katonatemetőbe erőszakkal bejutott románok 2019. június 6-án. A temetőben ortodox szertartás keretében felszentelték törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát. Fotó: Veres Nándor/MTI/MTVA

Darmanesti önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.

2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni.

Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának. A nacionalista temetőfoglalók - akik közül többet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti képviselővé, szenátorrá választottak - azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik - a hivatalos román álláspont szerint - nem is ott nyugszanak.

A bírák a székelyföldi felek közül csak Csíkszentmárton község érdekeltségét ismerték el a perben. Nem fogadták el a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat érdekeltségét és Hargita megye perbeavatkozási kérelmét. Hargita megye számára azonban jóváhagyták, hogy Csíkszentmárton község segítőjeként vegyen részt az eljárásban.

Kis Júlia ügyvéd, Csíkszentmárton jogi képviselője az MTI-nek elmondta, hogy ezt a pert korábban a törvényszék felfüggesztette mindaddig, amíg a temető jogi helyzetét tisztázó per le nem zárul. Tavaly októberben azonban a Bákói Táblabíróság jogerős ítéletben érvénytelenítette Darmanesti város önkormányzati testületének azt a 2019 márciusában hozott határozatát, amivel a város közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt.

Így a mostani perben elsősorban azzal érveltek, hogy Darmanesti olyan területre állította ki az építési engedélyt, ami fölött nem rendelkezett. Az ügyvéd szerint csak a megindokolt ítéletből derül majd ki, hogy melyik érveik alapján hozták meg a döntést a bírák.

Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere korábban azt nyilatkozta, mindig tudták, hogy igazuk van, és bíztak abban, hogy az igazukat a törvényszéken is megtalálják. (MTI)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.