Sokkolóan magas lett a januári inflációs adat. A KSH pénteki jelentése szerint a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal voltak magasabbak januárban az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció, vagyis 14 és fél éve. Decemberben 7,4 százalékos volt a pénzromlás üteme, tehát még sikerült rátenni egy lapáttal.

A lapunk által megkérdezett makrogazdasági elemző ezt azzal egészítette ki, hogy ha viszont a 7,4 százalékos januári maginflációt nézzük, akkor 20 éve nem volt ilyen rossz adat. Utoljára 2001 decemberében járt ilyen magasságban az alapmutató. Az inflációra vonatkozó előzetes várakozások 7,5 százalék körül voltak, tehát a 7,9 százalékos tényadat negatív meglepetést jelent.

A számok valóban sokkolóak: főleg az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. Az élelmiszerek ára 10,1, ezen belül az étolajé 33,4, a liszté 31,0, a margariné 21,2, a kenyéré és a baromfihúsé 18-18, a tejtermékeké 17,2, a tejé 16,9, a sajté 15,8, a száraztésztáé 15,1, a péksüteményeké 14,9, a cukoré 11,0 százalékkal nőtt tavaly januárhoz viszonyítva. Az üzemanyag ára pedig 22,5 százalékkal lett magasabb.

Decemberről januárra 3 százalékkal drágultak az élelmiszerek. Ez azt jelenti, hogy éves szinten akár 30 százalékos is lehetne a drágulás, ha ez a trend maradna. Az elemző szerint ez már az a szint, amikor akkora szokott lenni az emberek elégedetlensége, hogy utcára mennek, ha a jövedelmük nem követi az inflációt.

A február 1-jén életbe lépett árstop (kristálycukor, napraforgó étolaj, csirkemell, sertéscomb, búza finomliszt, a 2,8 százalékos UHT tej és a csirke farhát árát október 15-i szintre kellett visszaárazniuk a boltoknak) hatása csak a következő adatban jelenhet meg, de a megkérdezett elemző szerint nehéz lesz kihámozni, hogy valójában mennyit segített a kormányzati intézkedés. Azt várja, hogy a március közepén kijövő februári inflációs adat is marad majd a mostani 8 százalék körüli szintnél.

Adódik a kérdés, hogy mi okozza a magas inflációt?

• nemzetközi élelmiszer- és alapanyag árak
• gyenge forint hatása a behozott termékekre
• bérköltségek növekedése, például a minimálbér 20 százalékos emelése
• laza fiskális politika, az elmúlt 1-2 hónapban rengeteg pénzt öntött a kormányzat az emberekre
• a kínálat szűkülése, például az éttermi étkezésé 11,2 százalékkal emelkedett, amihez hozzájárult, hogy a koronavírus-járvány miatt sok étterem végleg bezárt

A megkérdezett elemző szerint a mostani 7,9 százalékos adat láttán az MNB biztosan folytatni fogja az elmúlt hónapok szigorú kamatemelését, de kérdéses, hogy érdemben lehet-e mérsékelni az inflációt ezzel az eszközzel. Azt is valószínűsíti, hogy a jegybank módosítani fog az inflációs előrejelzésén. Azt már tudjuk, hogy 2021-ben 5,1 százalékos volt az infláció, idén ez 6 százalék körül lehet.

Nagy politikai kockázat van a hatósági áras benzin és élelmiszerárak eltörlésében az áprilisi választások után, hiszen a mostani 480 forint helyett rögtön az 530-540 forintos szintre ugrana például a benzin ára, ami az elemző szerint aligha lenne népszerű a lakosság körében.

Tény, hogy egész Európa az inflációval küzd, bár nagy a szórás. A mintaállam természetesen Svájc, ahol 1,6 százalékos az infláció, de Portugáliában és Franciaországban is 3 százalék környékén van a drágulás. Ausztriában 5,1 százalék lett a januári adat, az olaszoknál 5,3 százalékos, a cseheknél és a lengyeleknél még nem ismert, de a várakozások szerint magasabb lesz a magyarnál. A sereghajtó pedig egyelőre Észtország a maga 11 százalékos inflációjával.

Ugyanakkor az elemző szerint nem biztos, hogy a Pénzügyminisztériumban kétségbe esnek a 7,9 százalékos adat láttán, hiszen a magas infláció általában inkább kedvezni szokott a költségvetésnek a többletáfa-bevételek miatt. Például 2020-ról 2021-re mintegy 700 milliárd forinttal lett több bevétele a büdzsének a fogyasztásból.