Dombóváron többet ér egy szavazat, mint Dunakeszin

február 11., péntek 16:12
3

A választás egyik legfontosabb alapvetése az egy voks egy szavazó elve, amely azt jelenti, hogy a választáson minden szavazat ugyanannyit ér a választás eredményét, a kiosztott mandátumokat tekintve - függetlenül attól, hogy faluban vagy nagyvárosban szavaz az ember.

Ezt az elvet természetesen több olyan körülmény is befolyásolja, amelyet nem lehet kizárni, így például a területi részvételi különbségek: ahol kevesebben mennek el szavazni, ott kevesebből, ahol többen, ott több szavazatból lesz egy-egy képviselői mandátum.

Jelenleg azonban összesen 17 választókerület van, ahol vagy túl kevesen, vagy túl sokan fognak szavazni egészen egyszerűen a választókerületük népsűrűsége miatt. A legaránytalanabb a helyzet Pest megye 5. választókerületében (székhely: Dunakeszi), ahol több mint 33 százalékos az eltérés az országos átlagtól. Budakeszi (Pest 02) a második, ott 28 százalékkal többen szavaznak majd, mint az átlag.

A 106 magyarországi választókerület határait a választási törvény szerint arányosan kell kialakítani, azaz nagyjából minden választókerületben azonos számú választónak kell lennie. A törvény szövege szerint az elfogadható eltérés az átlagtól +/- 15 százalék a határok meghúzásának pillanatában, és módosítani kell a kerülethatárokon, ha az eltérés átlépi a 20 százalékot.

Amikor a Fidesz-KDNP 2011 és 2013 között átalakította a választási rendszert, és a többi között 176 egyéni körzetből 106-ot csinált, az új választókerületi határok még megfeleltek a törvényi kritériumnak, ám ez nem tartott sokáig.

A 2014-es választásokon 1, a 2018-as választásokon 13 választókerületben volt nagyobb az eltérés a megengedett átlagtól. A törvényhozó azóta sem orvosolta a helyzetet, így az áprilisi választásokon már 17 választókerület lesz aránytalanul népes vagy éppen ellenkezőleg, ritkábban lakott.

A 17-ből ráadásul 7 darab azt a húsz százalékos határt is átlépi, amelynél a törvény már kifejezetten előírja, hogy rendezni kell a kerülethatárokat.

Az, hogy a 2010-ben meghúzott határok nem sokáig tudják tartani az arányosság elvét, már a legelején nyilvánvaló volt: miközben a ritkán lakott választókerületekben tovább fogyott a népesség az országos trendnek megfelelően, a Pest megyébe irányuló belső vándorlás csak felgyorsult, Budapestről ki-, vidékről pedig elköltöznek az emberek. A választói sűrűséget mutató térképen jól látható, hogy Budapest közepe olyan elhagyatott, mint Tolna megye.

Pest megye 12 választókerületéből nyolc a törvényi szabályozás szerint túlnépesedett, míg a Tolna megyei vagy a belbudapesti választókerületek aránytalanul kevés választóval bírnak, de ugyanúgy egy-egy képviselői mandátumról döntenek.

Jelenleg tehát egy Tolna megye 2-es választókerületében leadott szavazat 1,67-szer "többet ér", mint a Dunakeszi székhelyű, Pest megyei 5-ösben leadott. És ez az aránytalanság érvényesül minden alul-, illetve túlnépesedett választókerületben.

Így akár az is könnyen megtörténhet, hogy a sűrűbben lakott választókerületben hiába szavaznak többen, nem az kapja majd országosan a legtöbb mandátumot, akire a legtöbben szavaztak, és ezzel a ritkábban lakott vidékeken népszerűbb erő járhat jól.

A 2010-es választókerületi felosztás utolsó választásán, 2010-ben volt ennél nagyobb, 2,78-szoros különbség is, amint az ebből, a Válaszonline-on megjelent választásföldrajzi cikkből kiderül.

A cikk részletesen elemzi az összes rendszerváltás utáni választást ilyen szempontból, és megállapítja, 2010 előtt a kisgazdák, 2010 után a Fidesz-KDNP járt jól ezzel az aránytalansággal, hiszen ők erősek a gyérebben lakott vidéki területeken. Nem lesz ez másként áprilisban sem, hiszen az ellenzéki szavazók tipikusan nagyvárosokban vagy a nagyvárosok körüli, népesebb választókerületekben élnek és szavaznak.

A választási névjegyzék lezárásáig a választók száma és eloszlása még változik, az aránytalanságok tehát csak nőni fognak.

Határokról határozni

Ha minderről a választási törvény rendelkezik, akkor felmerül a kérdés, miért nem igazított rajta a törvényhozás az elmúlt időszakban? Azon túl, hogy a mindenkori kormánypártok nehezen nyúlnak a számukra kedvező rendszerhez - így volt ez 2010 előtt is -, a törvény a választókerület megváltoztatásakor nem engedi a megyehatárok átlépését.

A ritkán lakott, három választókerülettel rendelkező Tolna megyében így például eleve lehetetlen rendet tenni, ha ugyanis két választókerületre osztanák a 177 ezer választót számláló megyét, a választók az átlaghoz képest sokan lennének (88 ezren).

Pest megye esetében ugyanakkor felmerült, hogy több választókerületre kellene osztani, arányosabbá tenni a kerületkiosztást, ám az erről szóló, Szabó Tímea ellenzéki képviselő által benyújtott törvényjavaslatot 2020-ban a kormánypártok leszavazták. Legközelebb csak a választások után kerülhet napirendre a kérdés.

A 444 választási mellékletében napról napra követhetőek a választással kapcsolatos hírek és adatok, például az is, hogyan változik hétről-hétre az emlegetett választókerületek létszáma.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt