Három bank annak ellenére is tovább támogatja az újabb gáz- és olajkitermelő projekteket, hogy tagjai az ENSZ által alapított Net-Zero Banking Alliencenek. Ennek az összefogásnak, aminek az angol HSBC és Barclays, valamint a német Deutsche Bank is része, az a célkitűzése, hogy hitelezéseiket és befektetéseiket a net zero 2050-es eléréséhez igazítsák.

De mi az a net zero?

A kifejezés lényegében annyit takar, hogy nem bocsátunk ki több üvegházhatású gázt, mint amennyi jelenleg megtalálható a légkörben. A világ 197 országa a Párizsi Egyezményben elfogadta, hogy közösen 1.5 Celsius fok alatt tartják a globális felmelegedési szintet. A szakértők szerint ehhez 2050-re el kell érni a net zero kibocsátást. Ez az élet minden részére kiterjedő változtatásokat jelent:

• a környezetszennyező energiaforrások korlátozása a minimumra;
• váltás a megújuló energiaforrásokra;
• átállás az elektromos autókra;
• a bevett fűtési technológiák lecserélése;
• kevesebb repülőhasználat;
• a vörös hús fogyasztásának visszafogása;
• ésatöbbi.

Ehhez részben társadalmi szemléletváltásra lenne szükség, másrészt hajlandóságra az államok és a piaci szereplők részéről az infrastrukturális és gazdasági átálláshoz.

Az ENSZ által rendezett 2021-es éghajlatváltozási konferencia (COP26) világos, bár sokak szerint nem elég radikális célokat tűzött ki a felmelegedés megakadályozásara. Elviekben ezeket a célokat is szem előtt tartva működik a tavaly áprilisban az ENSZ által létrehozott banki szövetség, ami a világ bankjainak 40 százalékát tudja tagjai között.

Az összefogáshoz való csatlakozásuk után azonban 24 nagyobb bank több mint 32 milliárd dollárt fektettek be újabb olaj és gáz kitermelő projektekbe.

Egy ilyen léptékű átalakítás nyilván felboríthatja a bevett gazdasági rendszert, azonban hosszú távon a felmelegedés is romba döntheti a gazdaságot. Xavier Lerin, a ShareAction vezető kutatója szerint az energiacégek, a bankok és a befektetők mindkét esetben rosszul járnak. Kérdés, hogy a bolygó szempontjából nem-e éri meg egy rövidebb távú gazdasági visszaesés, mint egy hosszan elnyúló gazdasági és természeti katasztrófa.

Mivel a teljes szén-dioxid-kibocsátás megszüntetése gyakorlatilag kivitelezhetetlen, az üvegházhatás kordában tartásához kompenzációra van szükség. Ennek a legegyszerűbb és talán legolcsóbb módja az újabb fák ültetése. Az erdők megkötik a felszabaduló szén-dioxidot, ezzel azonban az a probléma, hogy sokszor nincs is elég hely, ahova fát lehet ültetni. Egy másik megoldás a szén-dioxid kiszűrése a levegőből, szilárd halmazállapotúvá alakítása, majd eltemetése lenne, ez azonban nagyon drága és még nem bizonyítottan működőképes eljárás. (Via BBC. Címlapkép: Maksim Bogodvid / Sputnik / Sputnik via AFP)