A kormány megyei jogú várossá tenné Baját és Esztergomot

február 16., szerda 11:10
11

Kedd este a kormány nevében Semjén Zsolt benyújtott egy salátatörvényt, amiben szerepel, hogy az önkormányzati törvény módosításával megyei jogú várossá nyilvánítanák a 34 ezer lakosú Baját és a 28 ezres Esztergomot.

Magyarországon 2006 óta 23 megyei jogú város van. Ezek között megtalálható valamennyi megyeszékhely (Budapestet kivéve) és öt további, leginkább 45 ezer fő fölötti város. (Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Érd, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg)

Az indoklásban megemlítik, hogy Baja a kommunista „megyerendezés” során, 1950-ben veszítette el a korábbi Bács-Bodrog megye székhelyének szerepkörét. „Az életen azonban nem lehet erőszakot tenni: a jogfosztás ellenére a város a térségben élő közel 120 ezer ember számára továbbra is központi jelentőséggel bírt és bír a mai napig” -írja törvényalkotó.

A Szentháromság tér Baján, előtérben a Sugovica, azaz Kamarás-Duna, a Duna egyik mellékága Fotó: Máthé Zoltán/MTI/MTVA

De felhozzák érvként azt is, hogy „Baja Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa, és közel száz kilométeres sugarú körben Magyarország déli határa melletti legnagyobb település. Itt található az ország egyik legnagyobb közforgalmú és kereskedelmi kikötője, térségi közlekedési csomóponti szerepe pedig elvitathatatlan. Két felsőoktatási intézménnyel, számos középiskolával, bírósággal, kormányhivatallal, területi vízügyi igazgatással, kórházzal biztosít a megyében élőknek szolgáltatásokat. A település a területi közigazgatás szempontjából kiemelt jelentőséggel bír. Baja mindemellett nemcsak magyar, de soknemzetiségű kulturális és gasztronómiai központ is”.

Esztergom esetében is az az elsődleges indok, hogy szintén az 1950-ben bekövetkezett közigazgatási változások „elszenvedője” volt, hiszen addig Szent István idejétől az azonos nevű vármegye székhelyeként szolgált. Valamint „Esztergom volt a középkori magyar állam egyik legelső hatalmi központja, és mind a mai napig a legfontosabb hazai római katolikus egyházi méltóság, a magyarországi prímás történelmi székhelye”.

Esztergom Fotó: MICHAEL RUNKEL/robertharding via AFP

De megemlítik azt is, hogy a város „az elmúlt 30 év során soha korábban nem tapasztalt fejlődésen ment keresztül, aminek eredményeként több tízezer fős földrajzi egység társadalmi-kulturális-gazdasági központja. Esztergom mindemellett iskolaváros is, a középfokú oktatáson túl a Pázmány Péter Katolikus Egyetem felsőoktatási képzési helyeként is szolgál. A város emellett országhatáron túlnyúló jelentőséggel is bír, nem utolsósorban a történelmi Mária Valéria hídnak köszönhetően. Mindemellett Esztergom az államhatáron átnyúló, több mint 170 ezer főt magában foglaló Ister-Granum Európai Területi Társulás központja is egyben”.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt