Alig ezer lelkes városok is vannak Magyarországon, de a 12 ezres Solymár még mindig nagyközség. Egy 2015-ös kormányhatározat szerint pedig csak egyetlen település felel meg a várossá válás kritériumának: Solymár.

Az már korábban kiderült, hogy a 30 ezer közszolgának is egyesével, közvetlenül a miniszterelnöktől kellett engedélyt kapnia az otthoni munkavégzéshez.

Egy pályakezdő környezetvédelmi szakreferenst 2,5 éve megtalált a kormánypropaganda, mert leírta, hogy szerinte alkotmányellenes a gyerekek megkeresztelése. A Főpolgármesteri Hivatal hamarosan kirúgta, ami a per jelenlegi állása szerint 11 millióba fog kerülni az adófizetőknek. Miért kész a főváros a Kúriára is elvinni egy olyan ügyet, amiből ránézésre kizárólag rosszul jöhet ki?

Az egyik kezükkel adnak, a másikkal elvesznek.

Mindkettőt fontos központnak tartják.

Változtak a szabályok, vannak, akiknek kevesebb pénzért kellene többet dolgoznia, ezért inkább úgy döntöttek, lelépnek.

Több tízezer gyerek esett áldozatul egyházi, oktatási és sportintézményekben az erőszaknak 1970 és 2010 között.

Magyarországon nehéz hivatalból nem lopni – állítja Szilárd, aki a helyitől az országos politikáig sokat látott az elmúlt években. Most elmondja, hogy milyen a magyar politikusok világa belülről.

Óbuda polgármestere szerint akár népszavazást is ki lehetne írni erről.

Lehet, hogy nem mi vagyunk a világ legtöbb minisztériumi főosztállyal rendelkező országa, de csúcsközelben lehetünk. Készüljenek föl, itt a Minisztériumi Főosztályok Hiánypótló Nagy Listája! Spoiler alert! Egy szám: 572.

Több ezer magyar család vár hiába a magyar anyakönyvi kivonatra. Aki külföldön szül, azzal nagyon mostohán bánik az állam.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma volt a legbőkezűbb, bár ez valahol logikus, hiszen itt dolgoznak a legtöbben.

A múltheti zárolással ez zsinórban a hatodik magyar költségvetés, amiben menet közben kell befagyasztani a forrásokat, hogy tartani lehessen a hiányt. A magyar közigazgatás meg is szokta ezt, a minisztériumok addig szórják a pénzt, amíg tudják.