8 142 fontnál, vagyis durván 3,5 millió forintnál tart az gyűjtés, amit a Diaspora Aid nevű, angliai magyarok által alapított civil szervezet indított nemrég azért, hogy minél több ott élő, de hazai lakcímmel rendelkező választópolgár tudjon ténylegesen élni a jogaival április 3-án, függetlenül a politikai preferenciáitól.

A 444 információja szerint az eddigi összeg oroszlánrészét, kábé négyötödét magyarországi magyarok adták össze. Láng Balázs, a Diaspora Aid egyik alapítója azt mondta, hogy az akciójukkal példát is szeretnének mutatni a más országokban élő magyaroknak is, akik hasonló problémával küzdenek.

A probléma az, hogy a magyar kormány hosszabb ideje tudatos logisztikai lépésekkel igyekszik megakadályozni, hogy a főként Nyugat-Európában élő, az anyaországtól formálisan még el nem szakadt magyarok minél többen szavazhassanak az országgyűlési választásokon. A hazai lakcímmel rendelkezők ugyanis csak a külképviseleteken szavazhatnak, a levélszavazás lehetőségétől megfosztották őket.

A külképviseleti megoldással az a gond, hogy emiatt nagyon kevés helyen lehet fizikailag szavazni: Angliában ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Londonban és Manchesterben lehet szavazni, egész Nagy-Britannia területén pedig még Edinburgh-ben. Miközben hivatalosan 155 ezer, nem hivatalosan jóval több magyar él az országban. Akik közül sokan azért nem éltek korábban a jogaikkal, mert akár több száz kilométert is meg kellett volna tenniük a lehetőségért. Emiatt indított tavaly decemberben petíciót az Angliai magyarok a 2022-es kormányváltásért csoport és fordult azzal a Nemzeti Választási Bizottsághoz, illetve a Nemzeti Választási Irodához, hogy

biztosítsák a szavazás lehetőségét időszakos külképviseleti választási irodák és szavazóhelyiségek létesítésével London, Manchester, Leeds, Liverpool, Birmingham, Edinburgh, Cardiff, Brighton, Bristol, Norwich, Nottingham, Cambridge, Canterbury városaiban. Kérték továbbá, hogy „a korábbi áldatlan állapotok megelőzése érdekében” a hivatalos londoni és manchesteri külképviseleteken növeljék a szavazás lebonyolítására alkalmas helyiségek számát.

Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke január közepén jelentette be, hogy nem hajlandók megszervezni a több szavazókört, a témával majd a választások után fognak foglalkozni.

Jól érzékelteti a magyar kormány speciális viszonyulását a Nagy-Britanniában élő magyar állampolgárokhoz, hogy a tavaly novemberi bulgáriai választás idején a magyarhoz hasonló méretű, annál valamivel népesebb helyi bolgár közösség 135 ponton szavazhatott szerte az országban a magyarok 3 helyszínéhez képest.

Hasonló a helyzet egyébként Németországban, illetve a többi, komolyabb magyar közösséggel rendelkező európai országban is. Láng Balázs tapasztalatai szerint ezeken a helyeken “most kezdenek ébredezni” a magyarok a választások ügyében.

Hogy miért bánik így a Fidesz-kormány magyar állampolgárok több százezres csoportjaival?

Egy, a 444-en is megírt friss kutatási eredményben rejlik a valószínű válasz.

A 21 Kutatóközpont szerdán megjelent tanulmánya 415 ezerre becsüli a nyugati országokban élő választókorú magyarok számát. Abból kiindulva, hogy 2018-ban 300 ezren lehettek és 52 ezren szavaztak, az elemzők arra számítanak, hogy most közel 80 ezren fognak részt venni a választásokon.

A kutatóközpont online felmérése alapján ennél sokkal többen, 184 ezren szavaznának, ha kevesebb mint egy órát kellene utazniuk. Az ellenzék ezzel 50 ezer szavazatot nyerne.Ennél is magasabb, 234 ezres lenne a részvétel, ha online szavazhatnának (az elemzésben ezt egyenértékűnek vették a levélszavazással, ami a határon túliak számára elérhető). Ebben az esetben 74 ezer pluszszavazatra számíthatna az ellenzék.

A 21 Kutatóközpont a régiós vándorlási és pártszimpátia-adatokat is felhasználva arra jutott, hogy

ha a nyugaton élő magyaroknak legfeljebb egy órát kellene utazniuk a szavazáshoz, szoros verseny esetén 3-6 választókerület eredményét is megfordíthatnák. Ez a kormányalakítást is befolyásolhatná. Ha online szavazhatnának, ennél is több, 9-14 körzetet billenthetnének át, ami még inkább veszélyes lenne a Fideszre. Az elemzők szerint ez lehet a valódi oka annak, hogy korlátozzák a kivándoroltak szavazási lehetőségeit. Hann Endre, a Medián vezetője „nyilvánvaló választási csalásnak” nevezte a helyzetet a tanulmány bemutatóján.

A hazai lakhellyel nem rendelkező határon túli magyarok a levélszavazás lehetősége mellett azt a plusz lehetőséget is megkapták egy törvénymódosítás miatt, hogy a levélszavazatukat a postai út helyett élőben is leadhatják a magyar külképviseleteken március 19-től a választás napjáig. A levélszavazás lehetősége miatt a határon túliak közül arányában 4-5-ször többen szavaznak, mint a hazai lakhellyel bíró, de külföldön élők közül. Ez még akkor is komoly aránytalanságot szül, ha ők csak egy - listás - szavazatot adhatnak le, míg a külföldön élők listán és egyéniben is szavazhatnak.

A Diaspora Aid (DA) gyűjtése siker esetén sem tudja megszüntetni a nyugaton élő magyar szavazók versenyhátrányát a hazai lakhellyel nem rendelkezőkkel szemben, akik levélben szavazhatnak, de több száz vagy akár több ezer olyan, szerény anyagi körülmények között élő angliai magyarnak adhatja meg a szavazás lehetőségét, akik másképpen nem tudtak volna elmenni.

A szavazók utaztatását tiltó magyar választási szabályok miatt a DA nem szervezhet buszos vagy hasonló utaztatásokat, hiába nem kötődik párthoz. Amit legálisan megtehetnek, az a költségtérítés. Vagyis az angliai magyar szavazóknak utólag, a vonat- vagy buszjegy számlájának bemutatása ellenében tudják majd megtéríteni az útiköltségük egy részét vagy egészét. A költségtérítés pontos szabályait márciusban, a beérkezett összeg ismeretében fogják kitalálni.

A Dispora Aid alapítói köre tökéletesen leképezi, hogy milyen sokféle magyar él, dolgozik és szavazna szívesen Európában. Van ugyanis közöttük

• BBC-s újságíróból lett kommunikációs szakember,
• nemzetközi cég irodavezetője,
• 54 éves devizahiteles ételfutár és,
• csipszgyári munkás.