“Mélységesen aggasztó, hogy Európa határain egyre gyakrabban alkalmaznak erőszakot a menekültekkel és a bevándorlókkal szemben, illetve sértik meg súlyosan az emberi jogaikat. Számos ilyen incidens követelt tragikus módon emberéleteket” - nyilatkozta Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa.

Grandi azt mondta, hogy az Európai Unió tagállamai néhány kivételtől eltekintve nem vizsgálták ki ezeket a jelentéseket, annak ellenére, hogy egyre több hiteles bizonyíték támasztja alá őket. A visszatérítésen kívül az UNHCR kapott információkat olyan esetekről is, hogy egyes menekülteket visszaküldtek a származási országukba, ahol veszélybe is kerülhet az életük. Ez ellentétes a nemzetközi jog visszaküldés tilalmáról (non-refoulement) szóló elvével.

A szárazföldi és tengeri határátlépési pontokról is érkeznek hírek a visszatérítésekről, Görögország Törökországgal közös határszakaszán például a szervezet 2020 eleje óta közel 540 nem hivatalos esetet regisztrált, de Közép- és Délkelet-Európában is történtek hasonló esetek az EU határain.

“Hiába szólítottak fel az ENSZ szervezetek, köztük az UNHCR, valamint a kormányközi és a civil szervezetek több alkalommal is az ilyen gyakorlatok beszüntetésére, továbbra is rendszeresen érkeznek beszámolók erőszakról, visszaélésekről és jogellenes visszatérítésekről" - mondta a főbiztos.

Az UNHCR több ezer jogtalanul visszatérített emberrel beszélt, elmondásuk szerint fenyegették, megfélemlítették és az erőszak mellett meg is alázták őket. Nem ritka, hogy a tengeren mentőtutajokon sodródva a sorsukra hagyják, vagy néha egyenesen a vízbe kényszerítik a menekülteket, 2021 szeptembere óta legalább három ember halt meg ilyen incidensben. A jelentések szerint a szárazföldi határokon előfordul, hogy levetkőztetik az embereket, elveszik a ruháikat, majd a zord időjárási körülmények ellenére visszaterelik őket a határ túloldalára.

“Az EU-jog kimondja, hogy a határőrizeti tevékenységnek teljes mértékben összhangban kell lennie az alapvető emberi jogokkal.” A szervezet szerint lehetséges a határok ellenőrzése és a biztonsági szempontok érvényesítése úgy, hogy közben tisztességes, humánus és hatékony módon bánnak a menedékkérőkkel, összhangban az adott államnak a nemzetközi emberi jogokból és a menekültjogból fakadó kötelezettségeivel.

“Attól tartunk, fennáll a veszély, hogy ezek az elfogadhatatlan gyakorlatok normává válnak és beépülnek a politikába. Ezek a visszaélések csak megerősítik az „Európa erőd” ártalmas és szükségtelen narratíváját. Az államoknak be kell tartaniuk a kötelezettségvállalásaikat és tiszteletben kell tartaniuk az alapvető emberi jogokat, beleértve az élethez és a nemzetközi védelemhez való jogot. Számít, hogy Európa milyen módon védelmezi a menedékkérőket és a menekülteket, s az nemcsak a régióban, hanem globálisan is precedensértékű.” - mondta Grandi